Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL
793 törvényjavaslat á ltalános vitája a lezárásig. Völner Pál képviselő úr, Fidesz, önálló indítványa T/1561. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként a Gazdasági bizottság folytatja le. Elsőként megadom a szót Völner Pál képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatra azért van s zükség, hogy hazánk maradéktalanul megfeleljen a 2004/49/EK tanácsi irányelvnek a vasúti infrastruktúra kezelése terén, az Unió ugyanis néhány jogértelmezési vita miatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Mint önök is tudják, az Európai Un ió kiemelten kezeli és támogatólag ösztönzi a vasúti közlekedést, ezt egyébként a 20142020as költségvetési periódus közlekedési pályázata is tükrözi. Az integrált közlekedésfejlesztési operatív programon belül hazánk több mint 500 milliárd forintot költh et vasútfejlesztésre az évtized végéig. A határokon átívelő, zökkenőmentes vasúti közlekedés biztonsága és biztosítása valóban létkérdés olyan országok esetében, amelyek között fizikai valójában megszűntek a határok, és olyan szoros gazdasági kapcsolat ala kult ki, mint az uniós országok esetében. Az Európai Tanács szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2013. október 11én fogadta el az új vasútbiztonsági szabályokra vonatkozó, általános megközelítését. A negyedik vasúti csomag néven ismert, felülvizsgált iránye lv, amely a 2004es vasútbiztonsági irányelv átdolgozása, központosított biztonsági tanúsítási rendszert irányoz elő az uniós vasúttársaságok számára. A Tanács ezzel szemben egy olyan kettős tanúsítási rendszert javasolt, amelynek keretében egységes bizton sági tanúsítványt állítanának ki. Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló uniós szabályozás 2015. június 16ig adott időt arra, hogy a tagállamok átültessék saját jogszabályi környezetükbe, ezért is van szükség a vasutat szabályozó hazai jog szabályok frissítésére is. A megmaradó elemek mellett olyan újdonságok kerülnek be, mint például a pályahálózatműködtetői alapvető funkció függetlensége, pályahálózatműködtető pénzügyi egyensúlya, a határforgalmi egyezmények bizottsági ellenőrzése és a pályahálózatműködtetői szerződés öt évre történő megkötése. Szem előtt kell tartani, hogy az uniós alapelvektől eltérni nem lehet, de bizonyos koncepcionális elemeket lehet módosítani. A későbbiekben további feladatot jelent majd a vasúti csomag megalkot ása körüli feladat. Ennek főbb elemei az átjárhatósági irányelv és a vasútbiztonsági irányelv módosítása, az Európai Vasúti Ügynökség szerepvállalása, a személyszállítási liberalizáció, valamint a pályahálózatműködtető és vállalkozó vasúti társaságok szer vezeti szétválasztása. Az uniós jogalkotók és a tagállamok között a csomaggal kapcsolatban már születtek kompromisszumok, de a munka oroszlánrésze még hátravan. Mint látható, zajlik egy jogharmonizációs folyamat a tagállamok eltérő, vasutat szabályozó jogr endszerei között, amelynek egy része a fenti irányelv is, amely a vasútbiztonsági hatóság helyét és feladatait taglalja. Az irányelv szerint a tagállamok eddig a nemzeti műszaki és üzemeltetési megközelítések alapján dolgozták ki saját biztonsági szabályai kat és szabványaikat, elsősorban a nemzeti iránymutatásaik szerint. Ugyanakkor az elvek, módszerek és kultúrák eltérései megnehezítették a műszaki jellegű akadályok megszüntetését, a nemzetközi szállítási szolgáltatások létrehozását. A félreértések eloszla tására három területen van szükség. Az első vitás pont a vasútbiztonsági felügyelet függetlenségére vonatkozik. Az irányelv 16. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy egy, a vasúti közlekedést felügyelő biztonsági hatóságot kell létrehozniuk, amelynek mind jogilag és a döntéshozatal szempontjából is függetlennek kell lennie a vasúttársaságoktól, az infrastruktúra működtetőitől és a beszerzőegységektől. Magyarországon a beszerzőegység jogintézménye ismeretlen, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztér ium korábbi érvelése
