Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 15. hétfő (14. szám) - Megemlékezés elhunyt, volt országgyűlési képviselőkről - Napirenden kívüli felszólalók: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
8 60 nap alatt 250 milliméter feletti eső hullott, árvíz, belvíz, talajvíz egyszerre jelentkezik, és a vízelvezető rendszer nem győzi elvinni a vizet. 14 megyében, 129 településen védekezünk, 287 kilométer hosszan. 285 főt kitelepítettünk, 120an visszatérhettek; bűncselekmény nem történt, a házaikat érintetlenül átvehették. Köszönöm a munkát a rendőrségnek. (Taps.) A horvátoknak, megsegítendő őket, 200 ezer homokzsákot küldtünk; és tájékoztatni szeretném önöket arról is, hogy néhány településre, amelyeket elzárt a víz, csak Szlovénián keresztül lehetett bejutni. Köszönjük Szlovéniának a nagyvonalú együttműködést. (13.10) Jelenleg 6 településünk elzárt, 5 2 utat zártunk le szakaszosan, 6 ezer fő védekezik, közülük 3 ezer önkéntes; ők most is, ezekben az órákban is dolgoznak. Tisztelt Ház! Mindannyian tudjuk, hogy a vízzel nem jó viccelni. 2013 tavaszán a valaha volt legnagyobb dunai árvízzel kellett megbirk óznia az országnak. Megtanultuk, hogy nincs akkora áradás, amelyet ne tudnánk elhárítani, ha összefog az ország. Nem hiszem, hogy az idén hasonló méretű próbatétel elé állítana bennünket a természet, de holnaptól a fenyegetettség súlypontja a Mura és a Drá va folyókra helyeződik át, mindkét folyón a valaha mért legmagasabb szint feletti tetőzésre számítunk. Akárhogyan is, fölkészültünk, s ha szükség lesz rá, Magyarország állni fogja a sarat. Bakondi tábornok úrnak, a katasztrófavédelem dolgozóinak, az érinte tt önkormányzatok alkalmazottainak és a védekezésben részt vevő önkénteseknek köszönöm az eddigi munkájukat. Tisztelt Ház! A kormány áttanulmányozta a Kúria döntését, amelyet a devizahitelesek ügyében hozott. A Kúria döntése alapján kidolgoztuk a bankok el számoltatásának rég várt forgatókönyvét. Köszönetet mondok Trócsányi László igazságügyminiszter úrnak és munkatársainak, akik a törvényjavaslatot és a kormánydöntéseket előkészítették. Most, hogy az ügy végkifejletéhez közeledik, helyesnek látszik, ha kösz önetet mondok a Fidesz frakcióvezetőjének, Rogán Antal képviselőtársamnak is azért a segítségért, amelyet a kormány számára nyújtott. Elismeréssel követtük az erőfeszítéseket, amelyekkel a Fidesz és a kereszténydemokraták frakciói a politikai élet és a köz érdeklődés felszínén tartották ezt az ügyet, és amellyel életben tartották az igazságos megoldás reményét a becsapott emberekben. Úgy látom, hogy az önök elé terjesztett törvényjavaslattal végre rendet teszünk a bankok és az emberek zilált viszonyában, ame ly aláfölé rendeltséget, sőt kiszolgáltatottságot eredményezett. A független bíróságok kimondták azt, amit sok millióan régóta gondoltak, vagyis hogy a bankok visszaéltek az erőfölényükkel. Tisztességtelenül jártak el, mert egyoldalúan, az emberek rovásár a és a maguk javára módosították a szerződéseket. Bizonyára önök is észrevették, hogy a bankok az egyoldalú és az emberekre nézve hátrányos szerződésmódosítások tényét nem tagadják. Két dolgot állítanak: azt állítják, hogy amit tettek, nem tisztességtelen, s azt, hogy korábban ezt a gyakorlatot a jogalkalmazók nem kifogásolták. A kormány azonban elfogadta a Kúria érveit és ítéletét, miszerint az egyoldalú szerződésmódosítás helytelen és igazságtalan s ezért tisztességtelen gyakorlatnak minősül, feltéve, hog y az egyoldalú szerződésmódosítás nem elégített ki speciális előfeltételeket. Az elszámoltatásról szóló törvénnyel kijelöljük azt az eljárásrendet és számítási módot, amellyel az igazság helyreállítható s a tisztességes eljárás elvének érvényt lehet szerez ni. Tisztelt Ház! Elszoktunk már az efféle beszédtől. Hosszúhosszú évek óta élünk az egyfelőlmásfelől, a minden relatív, a mindenkinek megvan a maga igazsága világában. Évtizedek óta összekeverjük az előfeltételt a céllal, az eszközt pedig gyakran összek everjük az elérni kívánt eredménnyel. Könnyen és gyorsan beszivárgott s mélyen megült a fejünkben az a gondolat, hogy a cél a szabadság, a szabadság maga, s ha ez megvan, minden megvan. A most is tartó mély nyugati gazdasági válság azonban ráébresztett ben nünket, hogy ez nincs így. A szabadság fontos, sőt a szabadság nélkülözhetetlen, de nem cél, csak előfeltétel. A cél a békés és igazságos élet. Az életünk, különösképpen a közéletünk pedig csak akkor lesz igazságos, ha a politika célja a közjó keresése, a közjó kijelölése s végül a közös jó szolgálata lesz. Igazságos életet pedig úgy teremthetünk, ha mindenki megkapja azt, ami megilleti, s mindenki megteszi azt, ami tőle telik. A bankok
