Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
658 nemzetiségieket, hanem nagyon sok szegény embert Borsodban, Szabolcsban, vagy éppen bármelyi k másik megyét is mondhatnánk. Nem látjuk ebből a zárszámadásból, hogy olyan lett volna esetleg, amely majd a 2015ös költségvetésben egy olyan irányelvet szabna meg és adna, amely lehetőséget biztosítana, hogy a nyomortelepeket, nyomorban lévőket felszámo ljuk. A nyomortelepekről többször beszéltünk. Mi is szoktuk mondani, hogy cigánytelepek felszámolása. Azt gondolom, ezt most már el kell hagyni, mert most már vannak nem romák is, akik nagy mélyszegénységben élnek. Kérdés az, hogy abból a forrásból, amelye t most láthatunk, hogy akarják a következő időszakban tervezni, hogy változtassanak. Több mint 200 ezer roma él mélyszegénységben, több mint 200 ezer ember él cigánytelepeken, illetve olyan telepeken, amelyeken ember nem nagyon tud élni. Ebből adódóan azt gondolom - többször is elmondtam, most is elmondom , hogy nem lehet színe a szegénységnek. A szegénységet ezért úgy kell kezelni, ahogy egy kormánypárthoz méltó, tehát mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a kitörésre. Mindenkinek meg kell adni azt a le hetőséget, hogy tudjon elérni egy olyan szintre, amely továbbjutási lehetőséget jelent számára. Ez a közfoglalkoztatás nem ad lehetőséget arra, hogy a nyomortelepekből kitörjenek. Ez a költségvetési zárszámadás nem ad lehetőséget arra sem, hogy az oktatásb an kapjanak lehetőséget elsősorban azok a romák, akiknek a családi háttere nem teszi lehetővé, hogy esetlegesen kellőképpen támogatni tudja a szülői háttér az oktatásban. Itt arra gondolok, hogy ahogy az ösztöndíjrendszereket olvassuk, kegyetlen szép számo kat láthatunk, igaz, hogy a kis számokat, mondjuk, a 2002től 2010ig látható számokat meg sem közelíti, azt gondolom, ez nagyon nagy problémát jelent, mert 20032004ben közel 1,2 milliárd forintot fordítottunk ösztöndíjprogramra, most pedig látható, mily en összegek vannak, és sokkal nagyobb a probléma, mint volt. Ebből adódóan azt gondolom, mindenképpen meg kell reformálni, meg kell tudni reformálni az oktatási forrásokhoz eljuttatott forrást, amely segítheti a hátrányban lévőket. Itt meg kell állnunk egy szer az óvodai szintnél. Azt ígérték, és azt mondták, hogy sokkal színvonalasabb férőhelyeket biztosítanak az óvodáskorúak számára. Én azt gondolom, hogy nem lehet tapasztalni ebből a zárszámadásból, hogy ez megtörtént volna, sőt azt lehet mondani, hogy ta lán sokkal kevesebb a férőhely és az olyan férőhely, hogy valóban ott lehet tartani az óvodáskorú gyerekeket, ahol a szülő is ott hagyja szívesen. Ebből adódóan én azt gondolom, mindenképpen kell arra törekedni, szintén arra utalnék, hogy a 2015ös költség vetésben kell arra gondolni, hogy a férőhelyek bővítését és minőségi változtatását tegyük meg. Én voltam olyan óvodá ban, ahol bizony nagyon nehezen tudtam elfogadni azt, hogy gyerekeknek ott kell aludni, mert dohszag és egyéb más dolgok megvoltak a teremben. Ebből adódóan azt gondolom, mindenképpen ezen is változtatni kell. Ha az általános iskolás rendszert nézzük meg, ott pedig nem látom az esélyét, hogy akár az első vagy az ötödik osztályig bezárólag lehetne olyan kompenzációkat találni, amely kompenzációk képesek arra, hogy a hátrányból érkező gyerekeknek valamilyen szinten esélyegyenlőséget teremtsenek. Ezért ebből a dódóan lehet látni, hogy forrásmegtakarítást akarnak itt is, ennél a célnál is elérni. Szeretném jelezni, hogy itt a forrásmegtakarítás a következő 510 vagy 20 évben mindenképpen források odaadását fogja eredményezni, mert segélyezettek lesznek ezek az em berek, ha nem adunk kellő forrást az oktatásra, főleg az 15. osztályosoknak. Azt követően pedig a tehetséggondozást sem látom az 58. osztályosok tekintetében. A tehetséggondozásra azért van szükség, mert tudomásul kell venni, hogy 8. osztály után nemcsak arra kell ösztökélni a gyerekeket, és itt megint főleg a romákra gondolok, hogy nincs tovább esélyed tanulni, hanem arra kell ösztökélni a gyereket a tehetségfejlesztéssel, hogy próbálja meg a szakmunkásképzést, a szakközépiskolát, vagy éppen a főiskola, egyetem irányába tudjon elmozdulni. Ennek a lehetőségét ez a zárszámadás semmiképpen nem tartalmazza, mert azok a stagnáló források, amelyek bent vannak a törvénytervezetben, nem teszik lehetővé azt, amiről beszélek.
