Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
646 Itt nem is említjük azt, hogy a tavalyi év egyébként a mezőgazdaságnak a szerencsés időjárás miatti jobb termelékenysége miatt rosszabbul is sikerülhetett volna, és akkor még ezt sem sikerült volna tartani, ahol 88 százalékig is nőtt már az államadósság a GDPhez viszonyítva, ami azért Európában is rekord volt, Magyarországon is rekord volt. Mi lett volna akkor, hogyha önöknek még szerencséjük sincsen, akkor hogyan vívták voln a meg a csatát? Mert ugye, tudjuk, hogy az államadósság ellen küzdöttünk a tavalyi évben, láttuk, hogy csillogó vértben állt még az első Orbánkormány előtt ez az államadósság, aztán leküzdötték, 76 százalékról 88 százalékra nőtt, majd 85 százalék lett a v ége. Na de hogyan lett 85 százalék a vége GDParányosan ennek az államadósságnak? Jelentős kreativitással, mondhatnám talán: trükközéssel sikerült az év végét közvetlenül megelőző napokban mesterségesen leszorítani az államadóssá got is, meg a költségvetésnek a hiányát is. Ennek egyik eleme volt a kincstári egységes számla egyenlegének minimumra szorítása, amely az államháztartás napi működéséhez szükséges forrásokat jelenti, a magánnyugdíjpénztári vagyont erőszakosan államosítottá k, létrehozták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amely közel 3000 milliárd forintot vont el és rendelt a kormányzati rendelkezés alá, és folyamatosan az elmúlt években az államháztartás finanszírozásába vonták be ezt a pénzt. Ebből tavaly az utol só negyedévre csupán 160 milliárd forint jutott. Tehát gondoljuk végig, az első háromnegyed évben mennyit költött a kormány, majd az utolsó negyedévre a 3000 milliárdból csak 160 milliárd forint maradt. A következő trükk az szebb. 2013 utolsó napjaiban a k ét cég birtokában lévő állampapírok egy részét pár napra visszaadták a magyar államnak, visszaadták az Államadósságkezelő Központnak, így ezek nem szerepeltek az év végén a hiányokat, vagyis az adósságot jelentő tételként a könyvekben. Így a központi költ ségvetés adósságállománya december 6án 22 728 milliárd forintról az év végére pár nap alatt 21 999 milliárdra csökkent, tehát 729 milliárd forint egyszer csak eltűnt az adósságból, majd három héttel később, január 24én ez az adósság már ismét 22 862 mill iárd forintra nőtt. Ez azért volt, mert az év végén természetesen rosszul állt volna az a könyvekben, meg rosszul szerepelt volna az a könyvekben, hogy nem sikerült tartani a hiánycélt, amiről ugye, már hallottuk, még annak idején talán Kósa Lajostól, hogy a hiánycélnak a tartása nem lehet nemzeti érdek, én úgy gondoltam akkor is, hogy lehet nemzeti érdek, de ilyen trükkök árán is sikerült ezt megtartani. Nem tartoztunk kevesebbel, és arra hívnám fel a kormány figyelmét, hogy az önbecsapásnak ennél sokkal o lcsóbb és sokkal kevésbé álságos formái is vannak. Próbáljanak meg helyesen gazdálkodni, az lehet, hogy sikerülne. Tehát 2013 év végén a GDP 79,2 százalékának felelt meg a bruttó államadósság mértéke, majd ez 2014 júniusának végén 85 százalékon állt meg a GDP arányában. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság alakulásával kapcsolatban ugyanakkor meg kell emlékezni két másik kormányzati intézkedésről, amelyek bevezetésének a célja épp az államadósság csökkentése volt, de hatásukra lényegében csak offshorehátterű cégek gazdagodtak, vagy éppen állami segítséggel legalizáltak, nem is biztos, hogy legálisan megszerzett jövedelmeket. Az egyik ilyen intézkedés a letelepedési kötvénynek a bevezetése volt. Ahogyan az közismert, 2012 decemberében az Országgyűlés m ódosította a harmadik országbeli, magyarul: a nem európai gazdasági térségi állampolgárok számára a Magyarországra történő beutazást, valamint az itteni tartózkodást és az erről szóló jogszabályokat, és lehetővé tették, hogy speciális nemzetgazdasági érdek ből a letelepedésük is könnyebb legyen. A letelepedés alapfeltétele, hogy a külföldi magánszemély vagy a tulajdonában álló cég 250 ezer euró értékben vásároljon nem is államkötvényt, hanem az Államadósságkezelő Központtal szerződést kötő cég értékpapírjai ból, amely cég ezeket kedvezményes áron, 221 ezer euróért lejegyzi az ÁKK Zrt. által külön erre a célra kibocsátott, 250 ezer euró névértékű magyar államkötvényt. A letelepedési magyar államkötvényeket tehát csak olyan vállalkozások vásárolhatják meg, amel yek ennek megfelelően értékpapírokat is bocsátanak ki a tartózkodási engedélyt kérelmezők számára. Ez utóbbi értékpapírokat Magyarországon tartózkodási engedélyt kérelmezőknek legalább
