Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP):
643 cselédként, közmunkásként, az állam által fizetett, a vállalkozónak se mmibe nem kerülő módon cselédként foglalkoztatottnak lenni, és majd ezek a kiszemelt vállalkozók természetesen majd finanszírozzák a falunapokat, hozzák a szavazókat, mint ahogy ezt látjuk is. És ezt önök még föl is vállalják, tulajdonképpen azt üzenik a v idéki lakosságnak, hogy aki beáll a sorba, annak esetleg ebből valami kis apró részlet csurranhat, cseppenhet, aki meg nem, attól még azt a kicsit is elperelik, amin eddig gazdálkodni tudott, mint ahogy ez történt Bábonymegyeren is például, vagy számos más példát tudnánk erre mondani. De hogy egymilliárd forintot nem tudnak elszámolni, hogy hogyan költöttek el vagy szabálytalanul költöttek el, az nem lehet az önök érdeke sem, hogy ezt tovább védjék. Úgyhogy azon túl, hogy ez - még egyszer mondom - felháborí tó, remélem, hogy felelősei is lesznek ennek a történetnek. De a rossz és dilettáns tervezést bizonyítja az is, hogy az osztatlan földtulajdon kimérésének költségére 2 milliárd forintot irányoztak elő. Nagy propaganda volt, hogy majd önök most meg fogják o ldani ezt a problémát, és sajnos azt kell látnunk az önök által benyújtott számokból, hogy a 2 milliárd forintból alig 379 millió forintot sikerült elkölteni, ami azt jelenti, hogy a nagy propaganda ellenére valójában nem tettek semmit a probléma orvoslásá ra, és ez továbbra is megoldandó és súlyos probléma a vidéki gazdálkodók számára, amit ennek a dilettáns hozzáállásnak köszönhetően nem sikerült a tavalyi évben megoldaniuk. De ugyanígy ezt a rossz és dilettáns tervezést bizonyítja a sertésstratégia vé grehajtása is. Szintén hatalmas propaganda volt, hogy milliós számmal fogják emelni a sertésszámot Magyarországon, amire egyébként szükség is lenne. Erre beterveztek a költségvetésbe 2,6 milliárd forintot - és mit látunk a számokból? Azt, hogy valójában 82 ,6 millió forintot sikerült a 2,6 milliárdból elkölteni. Nem véletlen, hogy ha megnézzük a további számokat a sertésfronton, akkor ennek következtében azt látjuk, hogy 2013. december 1jén az egy évvel korábbinál 54 ezerrel volt kevesebb az állomány létszá ma, tehát nemcsak a pénzt nem tudták elkölteni, de a stratégia sem működött. Ami a legérdekesebb, és talán, ha nemcsak az elmúlt évet akarjuk értékelni, de a következőre is, a következő évi költségvetésre is szeretnénk készülni, a legtanulságosabb történet az, ami a sertésügyben történt. Hiszen önök leírják azt, hogy az élő és a hasított félsertés áfáját 27 százalékról 5 százalékra lecsökkentették, és hogy ennek az intézkedésnek a hatására, ez az intézkedés jelentősen hozzájárult a gazdaság fehérítéséhez, a z érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez, a feldolgozóiparban a hazai sertések felvásárlásának ösztönzéséhez. (15.30) Magyarul, bevált ez az áfacsökkentés, a 27 százalékról 5 százalékra történő áfacsökkentés a hasított félsertés és az élőse rtés tekintetében. Ha megnézzük az idei számokat - ez már nincs benne ebben a zárszámadási törvényben , azt látjuk, hogy idén elkezdett a dolog működni, és régóta nem látott sertésállománynövekedést regisztrált a KSH. Ez ráadásul a szakértők többségének véleménye szerint igazából nem is annak tulajdonítható, hogy több sertés van ma Magyarországon, hanem annak, hogy a kisebb áfa miatt visszaszorult a feketegazdaság, és így a sertésállomány lényegesen nagyobb része kerül bejelentett módon, áfát megfizetve a hazai forgalomba. Tudják, ez nemcsak azért fontos, mert így az áfát megfizetik utána, hanem ennek nagyon fontos népegészségügyi, állategészségügyi vonatkozásai is vannak, és a feketefoglalkoztatásra gyakorolt hatásai is vannak. Hiszen ma az élelmiszeripar t az fojtja meg, hogy a 27 százalékos áfa nemcsak Európában a legnagyobb, hanem egész Európában 0 és 9 százalék között van az alapvető élelmiszerek áfakulcsa. Ezzel egy tisztességesen vállalkozó magyar gazdálkodó nem tud versenyezni, hiszen azok, akik külf öldinek tüntetik fel a maguk által megtermelt terméket és így az áfát visszaigénylik, azok ezt 5 százalékos költségért lepapírozzák, úgy kerül be a polcokra a termékük. Ezzel szemben azoknak, akik tisztességesen állítják elő, akiknek tisztességesen, áfát m egfizetve kerülnek a polcokra a termékeik, a 27 százalékos áfát meg kell fizetniük. A kettő között 22 százalék van. Nem tudnak vele versenyezni a tisztességes gazdálkodók és élelmiszeriparban tevékenykedők. Ezen túl nyilván, amit
