Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
611 A kormány törekvései megbuktak. Az államadósság ellen i harc kudarc. A foglalkoztatás érdemben csak a közmunka keretében növekedett. A gazdasági növekedés tekintetében lemaradásban vagyunk a régió országaival szemben. Nincsenek beruházások. A kormány folyamatos adóemeléssel foltozza be a költségvetési lyukaka t. Folyamatos a tőkekiáramlás az országból, virágzik az offshore adóelkerülés. A hitelminősítőknél Magyarország még mindig a bóvli kategóriában szerepel. Az euró árfolyama és az államadósság az egekben, a régiónkban csúszunk lefelé. 2013ban a GDParányos államadósság a statisztikák kozmetikázása ellenére is csupán mikroszkopikus mértékben, 79,8 százalékról 79,2 százalékra mérséklődött. Korábban a kormány 70 százalék alá tervezte ezt a mutatót, amely ma már 85 százaléknál is feljebb csúszott. Ennek számos o ka van, a túl sok kölcsön felvételétől kezdve a devizatartalékok megcsapolásán át a hiteltelenségből fakadó forintgyengülésig. Voltak olyan ígéretek is, hogy a 2900 milliárd forint magánnyugdíjvagyon elvonásából származó pénz mind az államadósságot fogja c sökkenteni. Amíg tartósan 300 forint felett tartózkodik az euróárfolyam, és a gazdasági növekedés nem indul be, aligha fog jelentősebb mértékben csökkenni az államadósság. A költségvetési hiány kapcsán emlékeztetnék arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak beszá ntása évente 1,4 százalékkal ugyan javítja az egyenleget, de ez a jövő felélését jelenti. Nem teszünk félre nyugdíjra, ez javítja az egyenleget, miközben összességében romlik az ország gazdálkodása. A napokban jelent meg a hír, miszerint az új uniós statis ztikai módszertan miatt újra kellett könyvelni az államhoz került nyugdíjvagyon elszámolását is. Emiatt a három évvel ezelőtti jókora költségvetési többlet egy csapásra jelentős, 5,6 mínuszba fordult. 2013ban a kisvállalkozások terhei továbbnövekedtek. A tranzakciós illeték és a távközlési adó duplájára emelése és a 36 különféle kisadó rengeteg pluszterhet jelentenek a vállalkozásoknak. A hazai kisvállalkozások a kötelezően bevezetendő pénztárgépcserén túlmenően szinte semmit sem kaptak. Az uniós fejleszté si pénzekből 1800 milliárd a mai napig nem került kifizetésre a kedvezményezetteknek. 2013ban a 2008as szint 90 százaléka körül ingadozott minden fő mutató értéke a kkvk száma, a foglalkoztatás és a hozzáadott értékek tekintetében. Ez a 20102013 között i időszakban 32,5 ezer munkahely elvesztését jelentette. A hazai médiában is egyre többször olvashatjuk, hogy mennyire fontosak a startup vállalkozások, vagyis azok a fiatal cégek, amelyek innovatívak, lendületesek és robbanásszerű növekedést ígérnek. Egy friss OECDtanulmány rávilágít, hogy az elmúlt években nem a több országban agyontámogatott multik voltak a nagy munkahelyteremtők, hanem az öt évnél fiatalabb vállalkozások. Minden évben, még a válság legnehezebb időszakában is növelték az alkalmazottak l étszámát, miközben az öt évnél idősebb cégek összességében rendre leépítettek. Vagyis minden erőnkkel az új, tudással rendelkező innovatív kisvállalkozásokat kellene támogatnunk, amelyek felszívhatják a válság alatt munkanélkülivé vált tömegeket, és itthon tarthatják a fiatalokat. Ezekre a kutatásokra talán érdemes lenne miniszterelnök úrnak is egy pillantást vetnie, mielőtt közmunkaalapú társadalmat és nagytőkés iparosítást vizionál Magyarország jövőjének. 2013ban folytatódott az agresszív központi akarat és lobbi érvényesítése, amely mentén még erősebb lett a klientúra jövedelemkoncentrációja. (12.50) Egyre gyakoribb a politikai kapcsolatokkal, befolyással rendelkezők beavatkozása a gazdasági életbe, az állami eszközökkel történő piackisajátítá s. Amikor a kormányzat bármelyik pillanatban egy tollvonással is áthúzhatja az eddigi játékszabályokat, megváltoztathatja a piaci szegmens működésének alapvető feltételeit, akkor joggal gondolhatja úgy egy magyar kis- és középvállalkozó, hogy itt fölöslege s tervezni és túl kockázatos beruházni. Továbbá joggal gondolhatja úgy egy nagy magyar vállalat, hogy inkább átteszi Luxembourgba a székhelyét, hiszen jobban megéri ott adózni. A magánberuházások elbizonytalanodása, Magyarország mint befektetési célpont le értékelődése, a
