Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
609 A 2013. évi költségvetés rendkívüli mértékben hozzájárult ahhoz, hogy egyre nehezebb a megélhetés Magyarországon . A megszorításokkal és az egykulcsos adóval kéz a kézben járó, nemzetközi összehasonlításban is igen magas szintre történő áfaemeléssel felgyorsult a társadalmi különbségek növekedése. Folyamatosan szegényednek el az emberek, 40 százalék él a létminimum a latt. Az átlag magyar csupán az uniós átlag 40 százalékát keresi meg egy hónapban, miközben az árak az uniós átlag 83 százalékán állnak. Ez egy olyan súlyos folyamat, amely már rövid távon is aláássa a magyar gazdaság teljesítőképességét. A folyamatosan cs ökkenő belső kereslet, az, hogy egyszerűen nincs pénze az embereknek, az alacsony vásárlóerő jelentős mértékben korlátozza a gazdaság fellendülését és a foglalkoztatás bővülését. A hazai piacra termelő, helyben szolgáltató kis- és középvállalkozásoknak egy szerűen nem éri meg beruházni és pluszmunkaerőt alkalmazni. Az egymást követő kormányok keveset tettek annak érdekében, hogy a magyar emberek többségének jövedelme érdemben növekedjen, pedig ez sok szempontból kulcstényező a hazai gazdaság fellendítésében. Az LMP nem tudja támogatni annak a 2013. évi költségvetésnek a zárszámadását, amely továbbfolytatta a szociális területet érintő megszorítások politikáját, jóléti funkciók fokozatos leépítését. Az Orbánkormány 2010 óta több mint 2600 milliárd forintnyi m egszorítást hajtott végre, jellemzően az oktatási, szociális és egészségügyi területen. A 2013. évi költségvetés minden magyar állampolgár számára 260 ezer forint megszorítást jelentett, és hosszú távon aláásta Magyarország jövőjét. A kormány a jóléti kiad ásokat luxusnak, pazarlásnak tekinti, amit csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak, s amelyek terhe nélkül majd robog a gazdaság. Pedig a dolog éppen fordított. A jóléti kiadások akadályozzák meg, hogy az emberek válságos helyzetben is megőrizzék képesség eiket, csúnya kifejezéssel emberi tőkéjüket. (Sic!) Társadalmi szinten is sokkal drágább hagyni elszegényedni, nyomorogni és leépülni az embereket, a közösségeket vagy a közszolgáltatásokat. A leépülés után a helyreállítás már sokkal drágább vagy egyenesen lehetetlen, mint megóvni őket ettől. A megszorítások politikája, amellett, hogy embertelen, ezért totálisan téves. Tönkreteszi azokat az alapokat, amire egy társadalmigazdasági rendszer épül. A kormány az oktatási rendszert leszállópályára állította, és 2013ban újabb tízmilliárdokat vont ki a felsőoktatásból. Az oktatási kiadások részaránya történelmi mélypontra süllyedt. Az LMP számára elfogadhatatlanok az oktatási rendszert érintő kormányzati beavatkozások, a tartós forráskivonás, hiszen ezzel a társad almi felemelkedés lehetőségét veszik el a fiataloktól. Ma Magyarországon a diákok által elért tanulmányi eredményt 72 százalékban az határozza meg, hogy az ország melyik részén jártak iskolába. Ugyanez az adat Finnországban 8 százalék. Ehhez képest az okta tási esélyegyenlőséget növelő, a fiatalok tehetségének kibontakoztatását elősegítő intézkedéseknek nyomát sem találni a tavalyi büdzsében. Sőt, még a gyermekétkeztetésre szánt támogatás reálértéke is csökkent; ma a rászorulók alig egyötöde részesül nyári g yermekétkeztetésben. A korábbi évekhez hasonlóan a 2013. évi költségvetés egyik nagy vesztese a szociális ágazat volt. A leszakadó társadalmi csoportok számára a magyar állam egyre kevesebb segítséget nyújt, hogy helyzetükből kitörjenek, beleértve több szá zezer nőt és családanyát. 2013ban tovább folytatódott a támogatások reálértékének csökkenése, a szegénység elleni küzdelem olyan alapvető eszközei, mint a családi pótlék, a gyed és a gyes egyre kevesebbet érnek. Befagyasztották a lakásfenntartási támogatá st, a közgyógyellátás keretét, az idősek, fogyatékosok, hajléktalanok intézményeinek állami támogatását. A munkaerőpiaci helyzetekre reagáló szociális juttatásokra fele annyi jutott, mint négy évvel ezelőtt. A betegeken, rokkantakon is spóroltak vagy 810 milliárdot. A költségvetés lemondott számos, szociális célokat szolgáló civil szervezet, alapítvány támogatásáról is.
