Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
595 Megjegyzendő, hogy az önkormányzatok gazdasági helyzetét jelentősen javította, hogy a kormány 20 12ben megkezdte és 2014ben véglegesen lezárta az önkormányzatok adósságkonszolidációját. Önök is tudják, hogy ez legalább három lépcsőben alakult ki. Először az 5 ezer fő alatti települések adósságának teljes átvállalásával, majd az 5 ezer fő feletti tel epülések 40 és 70 százalék közötti átvállalásával, illetve 2014 elején pedig a fennmaradó önkormányzati adósság teljes átvállalásával. Az államadósság kérdéséről egypár szót, tisztelt képviselőtársaim. Az államadósság vizsgálatakor el kell különítenünk két féle módszertan szerint számított adósságrátát. Magyarország Alaptörvénye rendelkezéseinek megfelelően a gazdasági stabilitásról szóló 2011. évi CXCIV. törvény meghatározta az államadósság definícióját. Az európai uniós módszertan szerint számított államad ósság, a maastrichti alapon számított adósság azonban néhány ponton eltér a magyar törvények szerinti államadósságtól. A Gstv. szerinti államadósság számviteli fogalmakkal és adatokkal alátámasztott fogalom, míg a maastrichti adósság statisztikai kategória , döntő részben statisztikai adatgyűjtés, kisebb részben számviteli adatok feldolgozásának terméke. Mindkét adósságmutatónak legjelentősebb, a jelzett eltérésekkel alkotott része a költségvetés adóssága. Ennek 2013 során bekövetkezett növekedését elsősorba n a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása, másrészt a 2013 végén a tervekben még nem szereplő önkormányzati adósságátvállalások okozták. Az év végén a tényleges devizaárfolyam a 296,90 euró/forint árfolyammal szemben 2012 végén 291,29 forint volt, amely n övelte az év végi devizaállamadósság forintértékét. (Sic!) 2013. júniusban megvalósult az előbb már említett 5 ezer fő feletti települések 593,3 milliárd forint értékű adósságátvállalása, ami jelentősen növelte a központi költségvetés adósságát, nagyobbré szt a központi költségvetés devizaadósságát, kisebbrészt a forintadósságát. Az államháztartási szinten ez az adósságátvállalás nem emelte meg az államadósságot, mivel az adósság az államháztartás egyik alrendszeréből a másikba került. 2013 során a központi költségvetés pénzforgalmi adóssága nominálisan 1278,6 milliárd forint, ami 6,2 százalékos növekedés a 2012. évi 20 720,1 milliárd forinthoz képest. (Sic!) Ezen növekedés mintegy felét, 593 milliárd forintot a fent említett adósságátvállalás magyarázza, az enélkül számított adósságnövekedés kevesebb, mint az államháztartás központi alrendszerének hiánya. Az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 77,3 százalékra mérséklődött az előző 78,5 százalékról. Így megállapítható, hogy az elmúlt évben is fokozatosan csökkent az államadósság, a kamatkiadásokra és közvetve az adósság szintjére is mérséklően hatott a Magyar Nemzeti Bank 2012ben elkezdett alapkamatcsökkentő lépéssorozata. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhán y összefoglaló mondattal szeretném lezárni vezérszónoklatomat. Elsősorban azzal, hogy megállapításaink szerint 2013 a gazdasági fordulat éve volt, amely négy fő prioritás egyidejű megvalósításával jöhetett létre. Az első pont a költségvetési stabilizáció, tartósan alacsony, 3 százalék alatti költségvetési hiány. Az ország kikerült a 2004 óta tartó túlzottdeficiteljárás alól, a folyó fizetési mérleg 2013ban 4,1 százalékos aktívummal zárt. Az elsődleges egyenlegünk, a kamatfizetés nélkül számított egyenleg továbbra is pozitív, 331,5 milliárd forint lett. (11.20) A vártnál nagyobb gazdasági növekedés - amely 1,5 százalékos volt - leginkább a beruházások növekedésének volt köszönhető, és ezek nem hitelből, mint ahogy a szocialista kormányok alatt megszokhattuk , hanem elsősorban saját forrásokból történtek. A növekedési fordulathoz a kormány gazdaságpolitikáján túl a kedvező külső élénkülés is hozzájárult. Mind az autóipar, mind a feldolgozóipar jelentősen hozzájárult az export növekedéséhez, mintegy 5,9 százalé kkal; alacsony infláció, 1,7 százalék, ami több más mellett a rezsicsökkentésnek is köszönhető volt.
