Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
593 váltottak. Az új módszertan követi a gazdasági környezetben lezajlott változásokat, figyelembe veszi az új kutatási eredményeket és a felhasználók igényeit. A váltás következtében az összehasonlíthatóság biztosítása érdekéb en a korábbi időszakra vonatkozó alapvető makrogazdasági és statisztikai mutatók is megváltoztak, többek között a GDP értéke is. Mindezeken felül a hiány és az adósságszámítás módszertana is módosításra került. Három olyan jelentősebb változás történt, ame ly hatással van az uniós módszertan szerinti maastrichti hiányra, illetve adósságra. Első a szektorbesorolási szabályok változása, hogy mely szervezetek vannak a kormányzati szektoron belül, a tbbe történő egyösszegű átutalások vagyonelszámolásának új kez elése, valamint a swapok elszámolásának változtatása. A törvényjavaslat normaszövege megegyezik a 2013. évi költségvetés finanszírozásáról, a végrehajtás szabályaival összefüggő kérdésekről (Sic!), tárgyalja az államadósság kezelését. A törvényjavaslat tar talmazza a tbalapok pénzügyi előirányzatainak végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket. A törvényjavaslat magában foglalja a központi költségvetés kiadási, bevételi főösszegeit, a hiány jóváhagyását - ehhez kapcsolódik a törvényjavaslat 1. melléklete , a helyi önkormányzatok elszámolásait, amelyeket a 27. mellékletek tartalmaznak, valamint az uniós programok kötelezettségvállalási keretelőirányzatait és azok teljesülését, amelyeket a 8. melléklet mutat be. A zárszámadáshoz kapcsolódó gazdasági és köl tségvetéspolitikai folyamatok értékeléséről néhány szót. A kormány 2013ban folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, ezek között a költségvetési hiány alacsonyan tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás bővítését és növelését, valamint az ország növekedési potenciáljának emelését. Természetesen mindezek mellett érzékelte, hogy a világgazdasági válságot követően a háztartások magas devizaadóssága a belső kereslet élénkülésének gátjává vált. A kormány intézkedéseivel több százezer devizahiteles család terheit mérsékelte. Ilyen volt többek között a végtörlesztés bevezetése, az azóta is működő árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő felállítása. A 2013as költségvetés tervezete 2012 őszén módosításra került, mivel az európai adósságválság elhúzódása és a világgazdaság egészében érzékelhető mérséklődés következtében jelentősen romlottak a növekedés külső feltételei. Azonban a 2012ben tapasztalt lassulást k övetően főbb külkereskedelmi partnereink gazdasága 2013ban ismét lendületet vett. A külső kereslet élénkülése mellett a növekedési fordulat kibontakoztatását segítette a korábbi évek autóipari beruházási következtében létrejött kapacitások termelésének fe lfutása, miközben újabb jelentős volumenű beruházások is bővítették a feldolgozóipar kapacitásait. E hatások következtében a bruttó hazai össztermék a költségvetés őszi módosításakor feltételezett 0,9 százalékhoz képest gyorsabban, a KSH által felülvizsgál t szeptemberi adatok alapján 1,5 százalékkal bővült. A magyar export 5,9 százalékos növekedése 2013ban is meghaladta a felvevőpiacokét. Az import növekedési üteme megegyezett az exportéval. E folyamatok eredményeként a külkereskedelem továbbra is pozitíva n járult hozzá a növekedéshez. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A foglalkoztatottak száma 2013ban jelentősen növekedett. A versenyszférában foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal emelkedett, míg a közszféra létszámán ak 4,6 százalékos bővülése a közfoglalkoztatottak nagyobb létszámához köthető. A munkanélküliségi ráta jelentősen, 0,7 százalékkal csökkent, és az előző évekhez képest 10,2 százalékra mérséklődött. A minimálbér 5,4 százalékos, illetve a garantált bérminimu m 5,6 százalékos év eleji emelése ösztönözte a béremeléseket, az inflációs várakozásokat pedig egész évben alacsonyan tartotta. A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 3,4 százalékkal emelkedtek az elmúlt évhez viszonyítva. Az infláció is lényegesen alacso nyabban alakult a tervezettnél, az előzetes adatok szerint átlagosan 1,7 százalékkal nőttek az árak 2013ban. A reálgazdasági többlet számottevő növekedése a folyó fizetési mérleg
