Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
587 keretét 109,7 százalékra kötötték le kötelezettségvállalással a 2013. év végéig. A teljesített kifizetések aránya a 2007. évi 40,4 szá zalékról ’13. végére 61,2 százalékra emelkedett. Az agrár- és vidékfejlesztési uniós támogatásokra az Új Magyarország vidékfejlesztési programra rendelkezésre álló mintegy 1420 milliárd forintos keret 98,3 százalékát kötötték le támogatási határozat kibocs átásával 2013 végéig; a kifizetések teljesítése pedig 76,7 százalékot ért el. Az elkülönített állami pénzalapok száma a 2013. évi utolsó negyedévben létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjával hétre bővült. Az új alap a törvényi feladatát teljesítette. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele 9 százalékkal nőtt az előző évhez képest a szociális hozzájárulási adóból származó bevételekből az alapot megillető arány emelése, valamint a biztosított járulékfizetés felső határának eltörlése miatt. Az E gészségbiztosítási Alap bevételi oldalának összetétele a 2013. évben jelentősen megváltozott, mert az alap a szociális hozzájárulási adóból már nem részesült. A költségvetési hozzájárulások összege az előző évhez viszonyítva 372,6 milliárd forinttal nőtt, ez pótolta a szociális hozzájárulási adóbevétel kiesését, így biztosította az egyensúlyi helyzetet. (10.30) Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ellenőrzésünkben kiemelt hangsúlyt kapott a központi költségvetési bevételek és kiadások teljesítésének értékelé se. Az adó- és adójellegű bevételek összességében 534,2 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal, adónemenként különböző mértékben maradtak el a tervezett előirányzathoz képest. A gazdálkodó szervezetek befizetése csak 79,4 százalékra, a fogyasztáshoz kapcsolód ó adók 94,6 százalékra, a lakosság befizetései pedig 99,8 százalékra teljesültek. A kisadózók tételes adójából, az úgynevezett katából 46,6 milliárd forinttal, 71,9 százalékkal, a kisvállalkozási adóból, a kiva esetében 120,1 milliárd forinttal, 92,2 száza lékkal, az áfából 143,6 milliárd forinttal, 4,9 százalékkal, a jövedéki adóból pedig 49,8 milliárddal, 5,3 százalékkal kevesebb volt a bevétel a tervezettnél. Az adó- és adójellegű bevételek teljesített összegében 2013ban az előző évhez viszonyítva 6,1 sz ázalékos növekedés volt tapasztalható, amelyben kismértékű arányeltolódás figyelhető meg a fogyasztási típusú, az úgynevezett áfa, távközlési adó, regisztrációs adó, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékek, adók javára. Az adóbevételek ellenőrzése során megbízhatóságot nem befolyásoló hibákat tártunk fel elsősorban az illetékkiszabások, az adóügyi tevékenységek és az adóellenőrzések belső kontrolljainak működésében. Pozitívum: a 211 napnál régebbi kiszabatlan vagyonszerzési illetékügyek számának 38 százal ékos csökkenése. Továbbra is létező jelenség azonban az illetékkiszabási ügyek elhúzódása és az ahhoz kapcsolódó határidők túllépése. Az adóügyi tevékenység és az adóellenőrzések tekintetében feltárt csekély számú hiba a hiányos, a belső szabályzatoknak ne m megfelelő dokumentáláshoz és határidőtúllépésekhez kapcsolódott. Az adó- és vámhátralékállomány a 2013. évben 2260,9 milliárd forint volt, ami 5,7 százalékkal haladta meg a 2012. évi összeget. A hátralékállomány 30,2 százaléka volt csak a működő adózók hátraléka, amely 4,5 százalékponttal csökkent a 2012. évihez képest. A működő adózói hátralékállományból a nyilvántartás szerint behajthatatlan 2013ban 245 milliárd forint volt, ami 71 milliárd forinttal haladta meg a 2012. évi összeget. A nagy összegekr e való tekintettel az ÁSZ elnökeként döntöttem arról, hogy ebben az évben a NAV, az adóhivatal teljes körű ellenőrzésének kiterjedt folyamatát elvégezzük, hiszen a hatékonyságának a változása jelentősen befolyásolhatja a következő évek bevételi alakulását, adópolitikáját, adószintjének az alakulását, sőt mondhatnánk, a gazdasági növekedés kérdéseit. Ez várhatóan év végével fog majd nyilvánosságra kerülni. Az ellenőrzésre került intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében 80 szervezetnél értékelt ük a belső kontrollrendszerek kiépítettségét és működését. A kontrollrendszerek 75 százaléka
