Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
580 Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlési Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány 2013ban tovább folytatta a kormányzati ciklus elején m eghirdetett strukturális reformjait, amelyeknek fő célkitűzései a következők: a magas államadósság csökkentése, az ország versenyképességének javítása, a munkaerőpiaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt. A kormány gazdas ágpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik. Ezt mutatja, hogy 2013 nyarán az Európai Unió Tanácsa megszüntette a hazánk uniós csatlakozása óta folyamatosan fennálló túlzot tdeficiteljárást. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy a 2013. évi zárszámadási törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően szeptember hónap végén a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Nemzeti Bankkal és a Nemzetgazdas ági Minisztériummal közösen első ízben készítette el az új ESA 2010 módszertan szerinti kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról szóló őszi EDPjelentést. (9.50) Ebben már az új előírások alapján összeállított makrogazdasági és államháztartási adato k szerepelnek, 2014 szeptemberétől kezdve megváltozott ugyanis a nemzeti számlák összeállításának módszertana, az Európai Unió tagállamai a korábbi ESA 1995 - köztudatban ESA ’95 - elszámolási rendszerről az ESA 2010re váltottak. Az új módszertan követi a gazdasági környezetben lezajlott változásokat, figyelembe veszi az új kutatási eredményeket és a felhasználók igényeit. Expozémban már az új módszertan szerinti adatokat szeretném ismertetni. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 2013ban kedvező konjunkturáli s folyamatok, a gazdasági növekedés erősítése, erősödése volt megfigyelhetők Európában és Magyarországon egyaránt. Ugyanakkor egyes régiókban a bővülés mértéke és szerkezete eltérően alakult. Ezen belül Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere és exportpiaca, Németország tavaly alacsony gazdasági bővülést ért el a gyenge külkereskedelmi egyenleg és az elmaradó beruházások miatt. Ennek tükrében kimondottan pozitív eredmény, hogy a magyar külkereskedelem dinamikus növekedést mutatott fel, és az expo rtteljesítmény jelentősen emelkedett, amihez nagyban hozzájárult az előző években kiépült járműgyártási kapacitások termelésének felfutása. Magyarország bruttó hazai összterméke 2013ban 1,5 százalékkal bővült. A növekedési fordulatban több tényező is szer epet játszott: a beruházások felfutása, a mezőgazdaság dinamikus teljesítménye, a külső konjunktúra élénkülése és a kormány intézkedései egyaránt hozzájárultak a gazdaság fellendüléséhez. A gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatóságának bizonyítéka, h ogy a fizetési mérleg masszív többletet mutat, és a költségvetési hiány is 3 százalék alatt maradt. A növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabb lett; míg a korábbi években kizárólag a nettó export jelentette a fő húzóerőt, addig 2013ban már a belső keresle t is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A beruházások 5,2 százalékkal, a lakossági fogyasztás 0,2 százalékkal nőttek. A fogyasztás élénkülését több tényező is segítette: a rezsicsökkentések és a foglalkoztatottság rekordszintű bővülésén ke resztül a reáljövedelmek emelkedése, illetve a fogyasztói bizalom javulása. A beruházások bővülését pedig a kormányzati és magánfejlesztések egyaránt támogatták, köszönhetően többek között az uniós forrásoknak, a csökkenő hozamkörnyezetnek, a növekedési hi telprogramnak és a vállalati szektor erőteljes aktivitásának. A beruházások számottevő bővülése kedvező, hiszen a felépülő termelő és szolgáltató kapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést. A GDP termelési oldalát te kintve is kiegyensúlyozott a növekedés, mivel a termelő és szolgáltató szektor egyaránt hozzájárult a 2013as bővüléshez. A mezőgazdasági termelés 15,1 százalékos növekedését nagyrészt a 2012es aszályos időjárás miatti alacsony bázis is magyarázza. A küls ő kereslet élénkülésének és a járműgyártó kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar teljesítménye
