Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
571 Nincs oka önöknek semmilyen aggódásra a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatosan. Köszönöm szépen. (9.10) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Burány Sándor képviselő úr „Eg y torz gazdaságpolitika torz tükre” címen jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Képviselő úr, öné a szó. BURÁNY SÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Egykét órán belül a napirend megtárgyalása során sokat fogunk vitatkozni a 2013as évről. Enged je meg a tisztelt Ház, hogy erről az évről napirend előtti hozzászólásban is megemlékezhessek, hiszen 2013 nem csak a matematikai szabályok szerint volt egy páratlan év; ebben az évben bizony olyan horderejű dolgok történtek, hogy ez az év gazdaságpolitika i, társadalompolitikai szempontból is egy páratlan esztendőnek bizonyult. Tisztelt Ház! Ha megnézzük, hogy 2013ban milyen évünk volt, akkor először is le kell szögezni, hogy 2013 a növekvő adók esztendeje volt. Bár az Orbánkormány azzal az ígérettel és d eklarált céllal alakított kormányt, lépett kormányra, hogy csökkenti az adókat, ez a törekvése nem sikerült, sőt pont az ellenkezője történt. 2013ban többféle adót fizettünk, mint 2010ben, és ténylegesen több, összegszerűen több adót fizettünk. 2013ban majdnem 6900 milliárd forinttal fizettünk több adót, mint 2012ben. Megállapíthatjuk tehát, hogy 2013 a növekvő adók éve volt. Ha megnézzük a következő jellemvonását ennek az é vnek, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy minden törekvés dacára 2013 a leszakadó keresetek esztendeje volt. Meg kell jegyeznem, hogy bár 2013ban számos intézkedés történt annak érdekében, hogy a reáljövedelmek ne csökkenjenek tovább, ha megnézzük többév es összehasonlításban, akkor sajnos azt kell mondanunk, hogy hosszabb távon ez a törekvés nem sikerült. Azért állítjuk, hogy 2013 a leszakadó keresetek éve volt, mert összességében közel 1 százalékkal kisebb volt a reáljövedelem, mint kettő évvel korábban, 2011ben, hiába voltak a 2013as erőfeszítések. Sőt, ez az az év, amikor kiderült, hogy a családbarát politikát hirdető kormány törekvései a családi adózás tekintetében is megbuktak. Ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor látjuk, hogy a két évvel kor ábbi állapothoz képest a gyermektelen családok esetében a veszteség mintegy 0,5 százalékos volt, addig ugyanez a veszteség az egygyermekes családoknál 1,6, a kétgyermekes családoknál pedig 1,4 százalék volt. Magyarán, családbarát politika hirdetése ide vag y oda, a gyakorlatban két év távlatában a gyermekes családok zöme nagyobb veszteséget szenvedett el, mint a gyermektelen családok, nagyobb mértékben csökkent ezekben a családokban a reáljövedelem, mint a gyermek nélküli családok esetében. Ha megnézzük, hog y mi jellemzi még 2013at, akkor el lehet mondani, hogy a brutális megszorítások éve volt. Ez volt az az esztendő, amikor a kormány 1000 milliárd forintnak megfelelő összeget vont ki az egészségügyi ellátásból, az oktatásból, a nyugdíjrendszerből és a szoc iális ellátásból. Ha megnézzük, hogy a 2013as évet mi jellemezte, akkor azt kell mondanunk, hogy 2013 az emelkedő, a növekvő államadósság és a gyengülő forint éve volt. Szeretném egyébként megjegyezni, hogy a forint gyengítése tette lehetővé a Magyar Nemz eti Banknak azt a példátlan és őrült költekezést, amiről az előbbi hozzászólásban is szó volt. És szeretném azt is leszögezni, hogy a jegybank függetlensége nem adhat senkinek felmentést az ésszerűtlen gazdálkodásra és a közpénzek pazarlására. Ha megnézzük , hogy a 2013as évet mi jellemezte, hát akkor megállapíthatjuk, hogy az a kapkodó és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika éve volt, hiszen a benyújtott költségvetés már másfél hónap alatt megbukott, és még további hét alkalommal módosított az Országgyűlés ko rmány- vagy
