Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 13. hétfő (18. szám) - Bana Tibor (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Lássunk tisztán az EU-tagságunk kérdésében” címmel - ELNÖK: - BANA TIBOR (Jobbik): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
520 Bana Tibor (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Lássunk tisztán az EUtagságunk kérdésében” címmel ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Bana Tibor, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszternek: „Lássunk tisztán az EUtagságunk kérdésében” címmel. Bana Tibor képviselő urat illeti meg a szó. BANA TIBOR ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! „Tudni kell azt is, hogy ez nem az Unió pénze, azzal arányos, amit befizetünk a közös k asszába, és a multinacionális vállalatok kivisznek az országból.” Nem, tisztelt képviselőtársaim, ez a mondat nem egy jobbikos országgyűlési képviselőtől, politikustól hangzott el, hanem Lázár miniszter úr nyilatkozta a vasarhely24.hu című, nevű internetes portálnak. A szombati napon jelent meg Lázár miniszter úrral ez a bizonyos interjú, ezért erős a gyanúm, hogy ez elsősorban az önkormányzati választási kampány részét képezte, és nem feltétlenül nevezhetőek őszintének ezek a gondolatok. Amennyiben azonban mégis így van, akkor érthetetlen számomra, hogy miért nem támogatták annak idején a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak az eseti bizottság felállítására vonatkozó javaslatát, amely azt vizsgálta volna, hogy vonjunk mérleget 10 éves uniós tagságunkról, vizs gáljuk meg, hogy összességében hogyan jött ki hazánk ebből az évtizedből, figyelembe véve természetesen a közvetett hatásokat is, hogy egy valós képet kaphassunk Magyarország elmúlt 10 évéről ebben a tekintetben. Természetesen ennek a bizottságnak a forrás ok lehívásának hatékonyságát is vizsgálnia kellene, mert ha visszagondolunk a 20072013as többéves pénzügyi ciklusra, akkor egyrészt azt láthatjuk, hogy komoly hiányosságokról beszélhetünk a lehívások tekintetében, másrészt pedig elsősorban presztízsberuh ázásokra mentek el a pénzek, nem pedig munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő célokra. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy többen tartják hátrányosnak hazánk uniós tagságát, mint előnyösnek a közvéleménykutatási adatok alapján, és a további mélyítést ped ig egyértelműen elutasítják a magyar választópolgárok. A májusi európai parlamenti választások eredménye is jelzi azt, hogy az egyes tagállamokban egyre többen utasítják el a szakállas nők Európáját. Kérem miniszter urat, adjon választ arra, hogy folytatha tunke mindenre kiterjedő vitát erről a kérdésről. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Igen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Képv iselőtársam! Köszönöm kérdését. Valóban az az állításom, hogy amikor az Európai Unió Magyarország felzárkózását támogatja az Európai Unió átlagához, várhatóan még 2020ig, akkor részben azokat a támogatásokat kapjuk vissza, illetve azokat a befizetéseket k apjuk vissza, amelyeket Magyarország eszközöl. Illetve ez a költségvetés, az Európai Unió költségvetése segít bennünket abban, hogy az Európai Unió tagországaiban működő nagyvállalatok által Magyarországról kivitt pénzből valamennyi visszakerüljön hazánkba . Ennek a nettó mérlegét szerintem érdemes megvonni 2007 és 2013 között. Egyáltalán nem zárkózom el az elől, hogy 2015 második felében a parlament bizottsági keretek között vagy bármilyen más fórumon, akár vitanap keretében összegezze a 2007 és 2014 között i tapasztalatokat, tekintettel arra, hogy 2015. december 31ig kell az európai uniós ciklust lezárni. Mondanék néhány
