Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 13. hétfő (18. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Dr. Hiller István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Rektorok és kancellárok! Így, hogy?” címmel - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK:
486 Az elmúlt években a Kehi is és az ÁSZ is nagyon sokszor vizsgálta az egyetemek gazdálkodását, és ebben az körvonalazódott - ha ön a PPPkonstrukciókat megnézi vagy más egyetemi gazdálkodási vizsgált területeket , hogy sokszor bár a rektor valószínűleg a tudományos életben nagyon kiemelkedő az egyetem többi professzora közül, de attól, hogy valaki a tudományos életben vagy a tudományszervezésben kiemelkedő eredményeket ér el, nem biztos, hogy a pénzügyi, gazdálkodási kérdésekben is ugyanilyen képességgel rendelkezik. Éppen ezért a rektor számára a legnagyobb segítség, ha ezt a terhet valaki más veszi le a válláról, aki menedzserszemlélettel ezzel a területtel jobban foglalkozik. Ha megnézzük a gyakorlatot, személyi kifizetések, megbízási díjak vagy elszámo lások tekintetében eléggé fura példákat láthatunk. Budapesti egyetemek esetében például volt, aki keresetkiegészítést úgy adott a dolgozóknak, hogy a munkaidőben kellett ellátni azt a feladatot, amire adták. Tehát munkaidőben elvileg két feladatot párhuzam osan végzett, két fizetést kapott ezért. Budapesti és vidéki egyetemeknél is előkerült, és a sajtóban is olvasható volt, hogy sokszor jutalmazásra alkalmazták a keresetkiegészítésnek az intézményét. Volt olyan egyetem Magyarországon, ahol a dolgozók 70 szá zaléka keresetkiegészítésben részesült, ez sem igazából a célfeladathoz kötöttség képét mutatja, hanem inkább egy általános béremelésnek a lehetőségét. Van olyan egyetem, ön is tudja, ami a saját területére épített új egyetemi tömb esetében lízingdíjat fiz et a cégnek, és míg kifizeti a teljes építési költséget, közben nem kerül a tulajdonába az az épület, és a bérleti díjba, amit fizet, abba az alapterület bérlete is beleszámít, így kétszer fizeti ki akár az egyetem az egy épületnek a földterületbérleti dí ját. Ezekből is látható, hogy olyan szerződések köttettek az egyetemi világban, amelyek közismertek, rendkívül hátrányosak voltak az egyetemek számára, a közpénzek nem hatékony gazdálkodását szolgálták, ezért szükséges a kancellárok bevezetése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Annyit kérek csak a képviselő úrtól, mint amennyit a rektorok mondtak, hogy megvárják, hogy hogyan működnek a kancellárok, és csak utána hozzák meg a véleményüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok sor aiban.) (15.00) ELNÖK : Köszönjük. Köszöntöm képviselőtársaimat. Megkérdezem Hiller István urat, elfogadjae a választ. DR. HILLER ISTVÁN ( MSZP ): Nem fogadom el, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azért nem fogadom el, mert úgy tűnik nekem, hogy a felsőoktatásról ténylegesen önöknek semmilyen elképzelésük nincs. Összevissza módosítják a felsőoktatási törvényt 2011 óta. Négy év alatt a harmadik felsőoktatással foglalkozó államtitkárt fogyasztják el, aki időről időre letesz egy koncepciót; akkor az eg yetem vezetőinek, a rektoroknak mindig azt mondják, hogy majd nézzük meg, hogy a puding próbája az evés - csak az a helyzet, hogy nincsen mit enni. Tehát nem tudják kipróbálni az önök pudingját, mert mire megennék, addigra új pudingot kevernek, és az egész ből nem lesz semmi. Egy dolog konzekvens: folyamatos a pénzkivonás a felsőoktatás intézményeiből. 2010ben 183 milliárd forint volt az állami támogatás, most durván 130 milliárdnál tartunk. Se pénz, se kancellár. Ezért nem fogadom el, elnök úr. Köszönöm sz épen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönjük. A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 102 igen szavazattal, 39 nem ellenében, t artózkodás nélkül elfogadta az államtitkári választ.
