Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 15. hétfő (40. szám) - Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK:
3668 emberek többségének jó lesz? A kormány azzal érvel az államosítások mellett, hogy egy hazai tulajdonú bankrendszer stabilabb lehet, de ez nem feltétlenül igaz. Szlovéniában, ahol a teljes bankrendszer nemzeti tulajdonban volt, az adófizet őknek sok milliárd eurójába kerül a bankrendszer feltőkésítése. Összefoglalva: amíg állami százmilliárdokról átláthatatlan módon lehet dönteni, addig érdemi előrelépés nem lesz. Amíg az MFB működése és ügyletei nem lesznek átláthatóak és nyilvánosak, addig nem tudjuk támogatni az MFBnek sem az uniós pénzek felhasználásába történő bevonását, sem a még nagyobb pénzügyi kitettség elérését, sem pedig az összeférhetetlenségi szabályok enyhítését. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel érdemi vita nem bontakozik ki, azért ki kell hog y emeljek egy nagyon fontos gondolatot, ami elhangzott, mely szerint - állításról beszélünk, nem tényről, még egyszer mondom Magyarország lenne az Unión belül a második legnagyobb kedvezményezett EUforrások, pályázati pénzek, egyebek tekintetében. Hosszú gondolatkísérletet érdemelne ez, amit most nincs időm és lehetőségem kifejteni, sem alkalom nincs erre, de el kell mondanunk, hogy bántó és fájó módon hiányzik továbbra is egy olyan európai uniós tagságunkat vizsgáló mérleg, amely egyértelműsítené tagságu nk negatív hatásait is. Állításom szerint, ez a saját állításom, ráfizetünk az európai uniós tagságra, tehát több áll a negatív oldalon, mint amennyit bevételi oldalon el lehet könyvelni. Ugyanakkor azt is le kell mérnünk, hogy az Unióból érkező pályázati források tekintetében milyen hasznosulásról, milyen multiplikátor hatásról beszélünk, születneke új, társadalmilag hasznos munkahelyek általuk. Nem akarom az elcsépelt példákat felhozni, mint a nógrádi kutyafitneszcentert, a zenélő tehenészetet, a vezeték nélküli internetet a sárgabuszmegállókban, vagy olyan bicikliutakat ÉszakkeletMagyarországon, ahol a letett bicikli három óráig soha nem maradt meg. De el kell hogy mondjam: rendszerszinten vizsgálnunk kellene azt, hogy ezen úgynevezett beruházások mily en gazdasági hatásokkal járnak, vane szétterülő hatásuk, jönneke létre belőlük új magyar munkahelyek, beszállítókat helyzetbe hoznake. Tehát egy EUmérleg elkészítésére szólítjuk fel újból és sokadszorra a kormányzatot, hiszen sokkal könnyebb lenne ezt a második legnagyobb kedvezményezett - szerintem - mítoszt alátámasztani valamilyen útonmódon. Így ez csak egy levegőben lógó állítás marad, amit semmilyen statisztika nem tud alátámasztani. Én azért mondanék egyet! Magyarországról évente a multinacionáli s cégek több mint 4 ezer, azaz négyezer milliárd forintot szivattyúznak ki adózatlanul informatikai rendszer bérlése, gyártási technológia bérlése és egyéb jogcímeken. Ezek a hatalmas ezermilliárdos összegek nem kerülnek be a közteherviselés hatálya alá. E z egy olyan negatív serpenyőben lévő adat, amivel már lehet súlyozni azt, amennyi ideérkezik és ahogy az hasznosul. Ugyanakkor ahhoz, hogy az előttünk fekvő, mondjuk, érdekeltségszerzéseket, vagy a Fővárosi Gázművekkel kapcsolatos tranzakciókat értékelni l ehessen, fájó módon hiányozna egy nemzeti vagyonleltár is. Történt az állami vagyon tekintetében néminemű lajstromozás az előző ciklusban, de amíg nincs egy nemzeti vagyonleltár, tehát nem tudjuk, hogy az idézőjeles családi ezüst megvane, mivel kell gazdá lkodnunk, mit kell megvédenünk, addig bizony csak csonka lehet bármifajta döntéshozatali folyamat, amely stratégiai vagyontárgyak megszerzésére, megtartására irányul, hiszen hiányzik mögüle az az átgondolt vízió, az az átgondolt stratégiai elemzés, ami nél kül - még egyszer mondom - évtizedes távlatra nagyon nehéz hasonló döntéseket meghozni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK :
