Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 15. hétfő (40. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
3656 törvényben újabb definíciókat hoznak be a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében, ezek, azt hiszem, akár még, ha lehet mondani, jó szándékú irán yok is, ám hatástalanok maradnak, hogyha az alapvető problémával nem szembesülünk, ha nem szembesülünk a jelzőrendszer fölépítésének a problematikájával, vagyis azzal, hogy jelen pillanatban ez a jelzőrendszer nem működik, és ha nem szembesülünk azzal, hog y a tankötelezettség alsó határát növelni kell. Erre is óvatos javaslatot tartalmaz ez az előterjesztés, hogy a 16. életévről nő a tankötelezettség arra az időpontra, annak a tanévnek a végéig, amikor az illető betölti a 16. életévét. Ez egy kis növekedés, azt gondolom, hogy innen még azért jelentős elmozdulásra lenne szükség. Hasonló problémákat eredményezett az iskolai államosítás. Egy rendkívül torz rendszer jött létre, amely képtelen mind a helyi igények megjelenítésére, mind pedig a hatékony oktatásirá nyítás működtetésére. Jól jellemzi ezt a helyzetet, hogy a KLIK korábbi átvilágítása - a hírek szerint - megdöbbentő eredményeket hozott, ám ezt az átvilágítást sem tudhatjuk meg teljes fényében, teljes nyilvánosságában, merthogy letitkosították ezt az átv ilágítást, ezt pedig az önök kormánybiztosa végezte, tehát nyilvánvalóan nem valamiféle ellenzéki ügynököt sikerült ide beépíteni, az önök embere végzett egy átvilágítást, amelynek a pontos eredményéről a mai napig sem tudhatunk semmit. De ez a káosz, ami itt van, és önök néhány fogalom, a működtető fogalmának az újrafabrikálásánál próbálnak ezen a káoszon úrrá lenni; azonban nyilvánvalóan nem ez a lényeg ebben a kérdésben, nem az a probléma, hogy önök egykét fogalmat rosszul definiáltak, ez a rendszer ele ve rossz. Több esetben a KLIK késik a rezsi kifizetésével, volt olyan iskola, ahol napokra kikapcsolták a telefont, illetve nyilván azoknak a pedagógiai tartalmaknak, amelyeket helyben megalkottak, azoknak jó része - a központi forráselvonások okán - már a múlté gyakorlatilag. Az óvodai és bölcsődei férőhelyhiány is állandósult a közoktatásban. Ehhez képest a törvényjavaslat kevés pozitív pontjának egyike az óvodaibölcsődei többcélú intézmény megalkotása. Ez egy régóta létező koncepció a szakmában, gyakorl atilag ezzel, azt gondolom, hogy itt akár egyet is lehet érteni, logikus válasznak tartom, félő azonban az, hogy ez nagyon sok helyütt nem fogja megoldani a problémát, de mindenképpen előremutatónak tartjuk ezt a fajta intézkedést. Azt lehet mondani, hogy ez kevés, egyike annak, ami szerintünk jó irányba tett jó lépés. Akadozik a tanfelügyelői rendszer kiépítése. Ehhez képest tehát könnyítik a törvényben a közoktatási szakértőkre és a szaktanácsadókra vonatkozó szabályokat, és általában igaz az ebben a törv ényjavaslatban, hogy minden olyan akadálynál, amivel a közoktatás kapcsán szembesült a jogalkotó, ott puhításokat tartalmaz a törvény, például a szakképzettség nélküli pedagógusok foglalkoztatása kapcsán. Szétverték az érdekegyeztetés rendszerét, és a peda gógusok nagyobb kontrollja érdekében létrehozták a Nemzeti Pedagógus Kart. Erre is egy könnyítést tartalmaz a szabály, tovább próbálja definiálni, hogy mi ez a Nemzeti Pedagógus Kar, ugyanakkor azonban egy mérhető eredmény - legyünk igazságosak a Nemzeti P edagógus Karral kapcsolatban - azért történt, a Nemzeti Pedagógus Kar fennállása óta egy alkalommal, pontosan annak az elnöke a fennállás óta egy alkalommal tudott nyilatkozni valamely konkrét jogszabályról, azonban ez a konkrét nyilatkozat is roppant érde kes, mert akárhogy kerestem, csak a sajtóban találtam meg elnök úr nyilatkozatát, de magának a karnak a honlapján nem. Azt gondolom, ha egy ilyen szervezetet létrehozunk, amelyik elvben a pedagógusokat összefogja és képviseli, akkor azé rt joggal elvárható lenne tőle, hogy a pedagógusokat érintő jogalkotások kapcsán naprakész véleményeket fogalmazzon meg. De hasonlóan elmondható ez gyakorlatilag az összes területen, amihez ez a törvényjavaslat hozzányúlt, hogy olyan kudarcoknak a beismeré se és javítási szándékai, amelyek korábban nem voltak; gondolok például az iskolaigazgatókra vonatkozó kedvezmények kapcsán a jogalkotásra, amely nyilván reakció arra, hogy soha nem jelentkeztek ilyen kevesen iskolaigazgatónak, mint a mostani tanévekben. D e számos megoldatlan feladat is van
