Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 15. hétfő (40. szám) - A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3642 ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Mega dom a szót Hegmanné Nemes Sára államtitkár asszonynak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra a rendelkezésre álló időkeretben. Parancsoljon, államtitkár asszony! HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mostani vita a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kereskedelméről szóló törvény módosításához benyújtott módosító javaslatok összegzéséről szólna. Ezekhez kívánok hozzászólni, de egy konkrét felvetésre szeretnék válaszolni. Ahogy az általános vitában is elmondtam - csak azért, nehogy a fejekben tévesen maradjon meg , a közös megegyezés a koncessziós nyertesek számára egy lehetőség és jog. Tekintettel arra, hogy a koncessziónyertestől e jogot elvenni nem lehet, csak törvénysértés esetén, ezért a koncesszióba adó, a magyar állam nem tudja felmondani ezt a szerződést. Nem is értem, hogy miért hozzák újra és újra elő azt a problémát, hogy mi az a közös megegyezés. A jelenlegi életszerű hel yzet az, hogy nagyon sok trafikos, illetve olyan nagyon sok nem, talán 1020 közötti számú trafikos visszaadta a koncesszióját, tekintettel arra, hogy a forgalmi adatok nem igazolták az elvárásait és az elképzeléseit. Ebben az esetben az állam természetese n jogszerűen közös megegyezéssel hajlandó megszüntetni a koncessziós szerződést, sőt ebben az esetben természetesen csak az időarányos koncessziós díjat kell fizetniük. Tehát ez azt jelenti, hogy a közös megegyezés éppen a koncesszióba vevő számára egy elő ny és lehetőség, és a kormány, illetve maga a törvény egy jogszerű lehetőséget ad az államnak, illetve a nemzeti fejlesztési miniszternek arra, hogy ezt a szerződést meg tudja szüntetni vele. Egyébként az állam, még egyszer mondom, hangsúlyozom, nem mondha tja fel ezt a szerzett jogot, nem mondhatja fel a koncessziós szerződést. Most a módosító javaslatokra áttérve, a Törvényalkotási bizottság a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát is figyelembe véve összegző módosító jav aslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz. Ezek a módosító javaslatok többek között a dohányboltban értékesíthető termékek körének minimális bővítését szorgalmazzák, a módosító javaslattal együtt pedig kiszélesítik azt a termékkört, amelyhez 18 év alatt i gyermek, fiatalkorú semmiképpen nem juthat hozzá, hiszen ahogy elmondtuk korábban is, még szülői felügyelettel sem teheti be a lábát a dohányboltba. Az pedig nem életszerű, hogy valaki úgy szokjon rá a dohányzásra, hogy éppen BKVjegyet vesz a dohánybolt ban. Továbbá a módosítás a kiosztható koncessziós jogosultságok számát alapvetően meghatározó lakosságszám megállapításának módszerét is módosítja. Való igaz, az élet azt igazolta, hogy nem 2 ezer lakosonként, hanem 3 ezer lakosonként életszerű az, hogy ne mzeti dohányboltok jöjjenek létre egyegy településen tekintettel arra, hogy a lakosságszám ezt támasztja alá. Megjegyzem, ha a dohányosok száma radikálisan csökken az intézkedéseink folytán, akkor ez a szám, ez a létszám tovább kell hogy növekedjen, hisze n egyre kevesebb nemzeti dohányboltra lenne szükség adott esetben. (19.30) Ahogy többször elmondtuk, maga a törvény és a törvénymódosítás a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és az egészség védelméről szól, tehát nem alapvetően a dohányboltosok munkahelyteremtési szándéka volt a prioritásunk, hanem éppen az, hogy a dohányhoz, a dohányzáshoz való hozzájutást szűkítsük. Ahogy azt is elmondtam korábban, van olyan ország, ahol meg akarják tiltani az egész országban a dohányzást. Valószínűleg ott sem a munkahelyteremtés a fő cél ebben az esetben, hanem a lakosság egészségének a védelme. Aki pedig 50 milliárdot keres a költségvetésben például a feketekereskedelem kapcsán, annak elmondanám, hogy az egészségügyben legalább ennyi pénzre van szükség, ha nem többre ahhoz,
