Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 15. hétfő (40. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
3599 megfelelően, az úgynevezett ESA 2010 elszámolási rendszer alapján határozták meg. Az adósságösszege ket pedig a stabilitási törvény szerint mindkét évre azonos, a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatban meghatározott árfolyammal számították. A törvényjavaslat új makrogazdasági prognózist nem tartalmaz, ezért a tanács azt vizsgálta, hogy a törvényjavas lat benyújtása óta ismertté vált gazdasági folyamatok és előrejelzések miként befolyásolták az eredeti kormányzati prognózissal kapcsolatos bizonytalanságokat és kockázatokat. A tanács megállapította, hogy a 2014. évre várható és a 2015. évre tervezett GDP reális gazdasági prognózison alapul, a stabilitási törvény szerinti államadósság 2014 végére várt és 2015. december 31ére tervezett mértéke összhangban van mind a gazdasági, mind a 2014. évi várható és a 2015re tervezett költségvetési folyamatokkal. Tis ztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatosan követte a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalását, pozitívnak tartja, hogy az elfogadott 264 pontos összegző módosító javaslat által az előirányzat több mint 24 százalékát érintő bevéte likiadási változások a pénzforgalmi hiányt alig érintették. A tanács azonban továbbra is fenntartja, hogy az egyes bevételi előirányzatok megalapozottsága hiányos, fennmaradtak a költségvetési törvényjavaslat tervezetében októberben jelzett kockázatok. Kü lönösen így van ez az állami vagyonnal kapcsolatos egyéb értékesítési, hasznosítási bevételek esetében. Kockázatot hordoz, hogy a bevételekhez kapcsolt, több fejezetet érintő Beruházási Alap kiadásai bevételkiesés esetén év közben nehezen állíthatók meg. A beruházásoknál ennek a tapasztalatok szerint nagy a valószínűsége. Ezért a tanács változatlanul szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetésből új fejlesztések olyan ütemben valósuljanak meg, amilyen mértékben e címbe a bevételek befolynak. A pótlóla gos kiadások részbeni forrásaként az Országvédelmi Alap a tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat tervezetéről adott véleménye alapján 40 milliárd forintról 60 milliárd forintra megemelt előirányzatát megfelezték. A 30 milliárd forintos előirányzat az er edetileg tervezetthez képest kisebb kockázatokat tud kezelni. Az e módosítások révén reálisabbá vált előirányzatok mellett is a helyzetet kockázatosnak tartjuk, ezért a tanács úgy látja, hogy az általa a korábbi években támasztott, a konszolidáció során sz ükséges óvatos gazdálkodásra irányuló követelmény szülte Országvédelmi Alap betöltötte szerepét, ezért célszerűbb lenne egy egységes kockázatkezelési rendszer kialakítása. Ez a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített 100 milliárd forint tartalék bevonását jelentené a kockázatkezelésbe, egyben a két tartalék egységesítését, valamint szigorú szabály megalkotását a felhasználásra. A költségvetés végrehajtása során összevonandó tartalékelőirányzat meghatározott százaléka javaslatunk szerint 2015. sz eptember 30áig ne legyen felhasználható, és ezt követően is csak akkor, ha a hiánycél teljesülését a 2015. évi gazdasági és költségvetési folyamatok nem veszélyeztetik. A Költségvetési Tanács hozzájáruló döntése előkészítéseként foglalkozott az állam tula jdonosi szerepvállalásának egyes, például pénzintézeti, energetikai ágazatokban történő kiterjesztésével. Azt javasolja, hogy ezekre a tranzakciókra úgy kerüljön sor, hogy azok sem rövid, sem hosszabb távon ne növeljék a kormányzati szektor hiányát és adós ságát. Tisztelt Országgyűlés! A tanács végül szükségesnek tartja jelezni annak veszélyét, hogy a GDP vagy az államháztartás hiánya a számítottnál, minden reményünknél kedvezőtlenebbül is alakulhat. Az egyébként kedvező honi makrogazdasági és államhá ztartási folyamatok mellett is tompíthatja a növekedési várakozásokat az Európai Unió gazdasági teljesítményének csak mérsékelt stagnálása, sőt a visszaesés veszélyét sem hordozó alakulása, a deflációs folyamatok kiterjedése, illetve a geopolitikai feszült ségek hatásának ki nem zárható begyűrűzése, az olajpiac bizonytalansága, az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióinak hatása. A tanács azonban már nem elsősorban a konszolidáció, hanem emellett az említett kihívások kezelése, valamint a gazdasági n övekedés tartósságának biztosítása érdekében irányítja rá a figyelmet, hogy a továbbiakban is körültekintő, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás szükséges az államháztartási törvényben megfogalmazottnál feszesebb hiánycél biztonságos tartásához és az áll amadósságszabály érvényesítéséhez.
