Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolója; az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolója elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3503 A beszámolót végighallgatva meggyőzött minket arról, hogy a Bírósági Hivatal jó úton jár, meggyőzött engem személy szerint arról is, hogy ez az igazságszolgáltatási átalakítás sikeresnek és eredmé nyesnek bizonyult. Tisztelettel, ezután határozathozatalra került sor a bizottsági ülésen, a határozathozatal eredménye az volt, hogy a kilenc jelen lévő tag közül senki nem szólt a beszámoló elfogadása ellen, nyolc igen és egy tartózkodás mellett a bizott ság a beszámolót elfogadta, és ugyanilyen arányban szavazta meg azt, hogy az országgyűlési határozatot előterjeszti. Ezek után tisztelettel kérem, hogy a határozati javaslatot a tisztelt Ház szíveskedjen megtárgyalni és elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Bizottsági elnök úr, köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a kormány nevében Répássy államtitkár úr kíváne felszólalni. Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek el ső körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Demeter Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök ú r. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz és a KDNP frakciója nevében köszönettel vettük a beszámolót, amit elnök asszony előterjesztett, és amelyet korábban az Igazságügyi bizottság tagjai is kézhez kaptak. A beszámoló bizottság előt ti tárgyalásán, ahogyan azt elnök úr is említette, mindnyájan egyetértettünk abban, hogy a bíróság legfontosabb feladata a jogbiztonság megteremtése, a stabilitás és az állandóság megőrzése, ugyanakkor természetesen szükség van a változásokra is, hiszen a társadalomban végbemenő különböző élethelyzetek nem hagyják érintetlenül a jogrendszert sem. Mindenekelőtt engedjék meg képviselőtársaim, hogy említést tegyek arról a jogszabályi környezetről, ahonnan az Országos Bírósági Hivatal elindult. Az elmúlt 25 év változásai azt igazolják, hogy az Országgyűlés és a magyar társadalom kereste a megoldásokat arra, hogy egyre hatékonyabb igazságszolgáltatás működjék. 1997ben valamennyi jogkör és felelősség a két hatalmi ágtól elkülönülve egy önkormányzati testület jogk örébe került, amelynek többségében bírók vettek részt. A testület működése azonban nem hozta meg a várt eredményt, és nem tudott kellően hatékony lenni. A testület tulajdonképpen kontroll nélkül működött, döntéseik nem voltak megkérdőjelezhetők más szerv á ltal. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke ilyformán egy személyben volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, így az igazgatás működtetése mellett nem maradhatott elegendő ideje arra, hogy a jogegységet szolgálja, és azt erősítse. 2010ben már látható volt, hogy a rendszer ebben a formában nem tartható fenn. A problémát felismerve sok feladat átcsoportosításra került az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jogköréből az OITelnök jogkörébe, azonban ezek az átcsoportosítások még mindig nem hozták meg a várt eredményeket az ügyek időszerűségének biztosítását, illetve a jogegység erősítését illetően. 2011ben végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy egy olyan rendszer kialakítására van szükség, amelyben a fékek és egyensúlyok rendszere magán a bírósági szervezeten belül is képes működni. Így alakult ki egy átalakított hatáskörű tanács egy, az OIT elnökének igazgatási jogköreit tovább bővítő országos bírósági hivatali elnöki pozíció és egy ezektől elkülönült szakmai feladatokat ellátó kúriai elnök. Az új modellt az azóta eltelt időszakban ugyan érte kritika, de úgy látjuk, hogy azoknak a folyamatoknak a hatása, amelyek elindultak, már most éreztetik hatásukat, ezzel együtt pedig érzékelhető az is, hogy jelentős mértékben vált kiegyensúlyozottabbá az egy bí róra jutó ügyteher. Tisztelt Országgyűlés! Mindamellett megmaradt az Országos Bírói Tanács mint önkormányzati testület. Ennek a testületnek ma már részben kontrollszerepe van, együttdöntési jogköre, illetőleg számos jelentős kérdésben önálló dönté si jogköre is. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntései pedig az Alkotmánybíróság előtt vagy a rendes bíróságok által felülvizsgálhatóak.
