Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3489 határozat, és valójában miért nem tudott a lényegről szólni, és nagyon fájlaljuk, hogy a valódi kérdés nem megfelelőképpen tudott felmerülni. Azt is el kell mondj am önöknek - és ez is egy nagyon fontos dolog, többször elmondtuk, de ki kell hangsúlyozni , hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján bizony egyötöde jött be devizában az országba, mint amennyi devizahitelkihelyezésről beszéltek a bankok. A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiról beszélünk. Ha ezt a dolgot az elmondottak mellé tesszük, tehát amit elmondtam, akkor arra juthatunk, hogy óriási probléma van, és valaki vagy valakik a bankszektorban, ezek a nagy bankok nagyon átvertek mindannyiunkat, legfőké ppen a devizaadósokat. Egyébként azokban a perekben - és Z. Kárpát Dániel képviselőtársam ennek a legfőbb harcosa nálunk a Jobbikban, de jómagam is ügyvédekkel, bírókkal, jogászokkal, akik foglalkoztak ilyen devizahitelesperekkel , el lehet mondani, hogy a bankok nem tudták bizonyítani azt, hogy a devizaforrás rendelkezésre állt volna. Se konvertálási bizonylatokat nem tudtak bemutatni, vagy még azt se, hogy ők devizában elutalták ezeket az összegeket, és az landolt az ügyfél forintszámláján, tehát az átv áltás a kettő között meg tudott történni. Tehát semmiféle ilyen bizonyítékkal nem tudtak előállni, és sok esetben elkezdték megnyerni ezeket a pereket egy ügyes, hozzáértő ügyvéddel ezek a devizaadósok. Ezek után a Kúria jogegységi határozata sok embert cs alódással töltött el, hiszen ezekben a perekben, mondjuk, egy első fokon megnyert perben - és kezdtek ezek tömegessé válni - annak a kimondása a Kúria részéről, hogy nem is kell vizsgálni, hogy vane deviza a devizahitelek mögött, hogy devizaforrás vane, ez tulajdonképpen a bíróságok és az adósok felé azt jelentette, hogy nem tudták továbbvinni azokat az igényeiket, amelyeket megítélt nekik a bíróság. Ez különösen fájó volt. Egyébként jogi véleményünk szerint - ezt is még el kell mondjam - az, hogy idegen deviza szerepel egy szerződésben, és a jó részében így szerepelt mint hitelkeret, az nem azt jelenti, hogy az abból forintkölcsönként a bank által nyújtott kölcsön még ebben a formában devizakölcsönként jött volna létre. Tehát a hitelkeret lehet devizában, de a hitelszerződés és a kölcsönszerződés - ahogy egyébként nagyon helyesen a Kúria jogegységi határozata is ezt leírja - nem száz százalékig fedi egymást, valójában a hitel csak a kölcsön nyújtására szóló ígéret. Részletesebben is belemehetnénk, de én az t hiszem, hogy ezek a felvetések részünkről azok, amelyek a devizahiteles jogegységi döntés alapján nagyon fájóak voltak, és a társadalom számára a Kúriának az egyébként támogatható és kiváló jogegységi határozatait egy kicsit lerontották vagy árnyalták. T ermészetesen, aki dolgozik, az hibázik is, csak ebben az esetben a társadalmi volumen, amit érintenek ezek a döntések, jóval nagyobb. A végére még fel szeretném azt vetni, amit szintén a legfőbb ügyész úrnak is elmondtunk, de ha a Kúria beszámolójáról van szó, akkor itt is el szeretném mondani, hogy a közvélemény azt az esetet is sérelmezte - ha már itt elszámoltatásról volt szó, a Molnár Gyulaügyre gondolok , hogy az a bíró lehetett a tanács vezető bírója, és az hozhatta Molnár Gyula MSZPs képviselő, vo lt polgármester ügyében a felmentő ítéletet, aki 2010ben az MSZP alkotmánybírójelöltje volt. (15.50) Őt Mészár Rózának hívják, ez a sajtóban is megjelent, és a sajtóból értesülünk ezekről az eseményekről. Egyébként Simon Gábor jelentette be annak idején, hogy a hölgy az ő alkotmánybírójelöltjük. Én tudom, erre lehet azt mondani, hogy itt nincs jogi összeférhetetlenség, viszont a társadalmi megítélés szempontjából véleményem szerint a jövőben el kellene kerülni az ilyen eseteket, hiszen még abban az esetb en is, tételezzük fel - természetesen rossz az, aki rosszra gondol , ha a legszabályosabb, legtörvényesebb ítélet születik egy ilyen ügyben és minden szabályt betartanak, abban az esetben is nehéz a társadalom és az emberek felé minden esetben megmagyaráz ni, hogy ez teljesen rendben való így, és nem lehetett semmiféle probléma ezzel. Arra kérem elnök urat, hogy a jövőben a Kúria erre esetleg jobban figyeljen oda, és a társadalom felé is
