Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3486 bizottságban vagyok tag, ezért, bár szerettem volna ott lenni a bizottsági vitán, és megtenni az észrevételek egy részét ott, bizottsági körben, ezt nem tudtam megtenni, viszont ha már itt, az Országgyűlés előtt erre alkalom van, akkor szer etnék néhány pontot felvetni; pozitív pontokat is, és lesznek kritikai meglátásaink is. Azt előre szeretném bocsátani, hogy a beszámoló egy részletes, hosszú, a jogegységi határozatokat is tartalmazó anyag, és én is szeretném megköszönni természetesen elnö k úrnak és a Kúriának az elvégzett munkát. Bár tudom, hogy a hatalmi ágak szétválasztása egy alapvető elv, amit mi is számon kérünk a mindenkori kormányon is, de ez véleményem szerint nem jelenti azt, hogy bizonyos döntéseket vagy jogegységi határozatokat pozitív vagy negatív értelemben ne bírálhatnánk egy beszámoló kapcsán. (15.30) Hiszen az Országgyűlés mégis az a szerv, az a legfőbb népképviseleti szerv, ahol a képviselők akár azokat a kritikákat, amelyek az emberektől jönnek vagy azokat a szakmai kritik ákat, amelyeket akár a szakmában dolgozó bíráktól, ügyészektől, ügyvédektől, jogász kollégáktól megkapnak, el tudják mondani, és adott esetben talán a jövőben bizonyos hibákat, ha ezt hibának lehet minősíteni, ki tudunk küszöbölni. Úgyhogy ezekkel a felvez etőkkel szeretnék a Kúria beszámolójával foglalkozni. Az első pont, amit megemlítenék azon túl, hogy részletes az anyag, hogy a beszámoló igazgatási kérdésekkel nem igazán foglalkozik. Adott esetben ezt is örömmel olvastuk volna, hogy a Kú ria igazgatásával kapcsolatosan mélységeiben milyen sikerek vagy esetleg milyen kihívások jelentkeznek. Ha talán ez is bekerült volna mélyebben a beszámolóba, akkor ezt is megvitathatóvá tette volna. Aztán itt is fel szeretném hívni az utólagos normakontro ll lehetőségére a figyelmet. Tudtommal itt is el lehet mondani azt, amit a legfőbb ügyésznél, hogy a Kúria elnöke nem élt, ha jól tudom, egy esetben sem az utólagos normakontroll lehetőségével, pedig úgy gondolom, hogy ez nemcsak egy jog, egy kiváló jog, a mi megadatik a Kúria elnökének, hanem bizonyos esetekben kötelesség is. Kötelesség is, hiszen ahogy az elhangzott, az országgyűlési képviselőknek csak egynegyede tud ezzel a jogával élni, tehát még egy frakció sem tudja ezt külön megtenni. Ennélfogva úgy a legfőbb ügyészre, mint a Kúria elnökére ez egy pluszkötelezettséget ró a mi jogértelmezésünk szerint. Bízunk benne, hogy a jövőben a Kúria elnöke is fog élni ezzel a lehetőséggel úgy is, hogy bizonyos esetekben pont, mondjuk, a bírákat érintően voltak oly an országgyűlési döntések, amelyekkel kapcsolatban később megállapításra is került, hogy alaptörvénysértő módon kerültek elfogadásra. Ezekben az esetekben vagy akár egyébként nemcsak a bírósági szervezetrendszert érintő, de amikor alkotmányos aggályok vann ak, akkor bátorítom a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt vagy akár az ombudsmant innen, hogy nyugodtan éljenek ezzel az eszközzel. Szerintem ez csak erősíteni fogja a Kúriába vetett bizalmat. Felmerülhet kérdésként, és a szakmában ez fel szokott merülni, hog y az alkotmánybírósági döntésekkel kapcsolatos esetleges negatív kúriai visszhang valójában versengést jelente a két szervezet között. Természetesen ezek nem voltak olyan erősek, amelyek a szakmán túl hatottak volna, de a jövő szempontjából fontos lehet t alán tisztázni ezeket a félreértéseket vagy szakmai vitákat. Adott esetben lehet, hogy az Országgyűlésnek kell akkor egy törvényt módosítani, ha nem egyértelműek a jogszabályok vagy a jog értelmezése, de néhol láthatunk ilyen - nevezzük így - versengést a két szervezet között. A gyakornoki és főtanácsadói rendszert jó ötletnek tartjuk. Nyilván a puding próbája az evés, bár a beszámolóban benne van, hogy már egy hasonló rendszer működött a Kúrián is. Úgy gondoljuk, hogy ez talán erősítheti, hogy minél jobb s zakmai döntések születhessenek, és bátorítjuk elnök úr ezen döntését, és a jövőben akár a következő évek beszámolóiban szívesen vesszük majd, ha a részletes tapasztalatokról beszámol. Néhány gondolatot szeretnék a jogegységi tanácsok munkájáról, ahogy mond tam, pozitív vagy akár kritikai éllel is elmondani. A jogos védelem ügyében hozott döntést kifejezetten jónak tartjuk és
