Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3483 nemcsak a büntetőügyek, hanem például a személyiségi jogi perek vagy az információszabadság tárgyában indított perek tömegei is bizonyítják, ho gy politikai megfontolások helyett a bíróságok továbbra is a jog szelleme és betűje szerint ítélkeznek. Tiszteletre méltó az a szakmai elhivatottság és alázat, amiről a kedvezőtlen körülmények ellenére az egész bírói kar tanúbizonyságot tett az elmúlt évek ben. Mindezért köszönettel tartozik az egész magyar társadalom. Természetesen ez a köszönet és elismerés a bírósági rendszer csúcsán álló Kúriát megilleti. A beszámolóból világosan látszanak a szakmai munka fejlesztésére és a jogi kultúra megőrzésére vonat kozó erőfeszítések is. Ezek az eredmények különösen figyelemre méltóak, ha a működési körülményekkel is tisztában vagyunk. Itt elsősorban nem is az elavult épületekre és informatikai eszközparkra vagy a hosszú évek óta befagyasztott bírói illetményekre gon dolunk - bár persze ezeken is lenne mit javítani , hanem arra a döbbenetes tényre, hogy a fideszes hatalom a legtapasztaltabb vezető bírákat pályájuk csúcsán kényszernyugdíjazás előírásával távolította el. Ez nemcsak az érintettekkel szemben volt rendkívü l méltánytalan lépés, hanem óriási bűn volt a magyar bírói szervezetrendszer egészével szemben is. A beszámolóból is kiolvasható, hogy ez az intézkedés jelentős fennakadásokat okozott a bíróságok működésében. Ennek következményeitől persze nemcsak a bírák, hanem a jogkereső állampolgárok is szenvednek. Erre a későbbiekben részletesen is ki fogok térni. Azt azonban szeretném leszögezni, hogy ha ezzel a gyalázatos intézkedéssel a kormánypárti többség a bíróságok szakmai munkáját, a szervezetrendszer erkölcsi tartását akarta megtörni, akkor kudarcot vallottak. A beszámoló szűkebben vett szakmai tartalmára rátérve jól látható az a helyeselhető törekvés, hogy a Kúria még nagyobb erőforrást és energiát igyekszik fordítani a joggyakorlat elemzésére és egységesítésé re. Ennek megfelelően a beszámoló kiemeli, hogy ezt a munkát a joggyakorlatelemző csoportok segítették. Mint ahogy elhangzott itt ma már, kilenc ilyen csoport jött létre, többek között a jogorvoslati bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgá latára. 2013ban joggyakorlatelemző csoport vizsgálta a közigazgatási perjog szabályait is, elsősorban abból a célból, hogy megfelelő szakmai elemzőanyag álljon rendelkezésre az önálló közigazgatási perrendtartás szabályainak megalkotásához. Részletes öss zefoglaló vélemény született az önálló közigazgatási perrendtartás szükségességéről, ennek szabályozási alapelveiről, irányairól, a szükséges új pertípusokról és az eljárási szabályokról. Bízzunk benne, hogy ennek a vizsgálatnak az eredményét az új polgári perrendtartás szabályainak megfogalmazásakor a kormányzati kodifikációban is hasznosítani fogják. A Kúria elvi határozatai és döntései jelentősen formálták az ítélkezőtevékenységet. A Kúria Büntető Elvi Közzétételi Tanácsa 2013ban 24 elvi határozatot és egy elvi döntést tett közzé. A jogegységi tanácsok jogegységi határozatai közül véleményünk szerint kiemelt figyelmet érdemel a Büntető Jogegységi Tanácsnak a jogos védelem kérdéseiről hozott határozata. Szintén fontosnak tartjuk a KözigazgatásiMunkaügyi Kollégium jogegységi határozatát, ami szerint a közigazgatási perekben a felek részére a bíróság által felülvizsgált határozatokban felhasznált adótitok teljes körű megismerését biztosítani kell. Amennyiben ezt nem teszik lehetővé, úgy a meg nem ismerhető adótitok bizonyítékként nem használható fel. A PolgáriGazdasági Jogegységi Tanács a tevékenysége során öt jogegységi határozatot, a kollégium mint jogegységi tanács pedig egy határozatot hozott. Közérdeklődés mellett alakította ki a Kúria az álláspontját a devizaalapú hitel, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések kapcsán is. (15.20) Itt meg kell jegyeznünk, kifejezetten bátor döntést hozott a bíróság ebben az ügyben, és azt is szeretnénk hozzátenni - nekünk, legalább országgyűlési képviselőknek ezt be kel l vallanunk , hogy ez a Kúriadöntés alapozott meg minden további kormányzati intézkedést és parlamenti döntést, annak az irányát és annak a határait ez a Kúriadöntés szabta meg, ezért ennek a jelentőségét és az ezért való elismerést, azt gondolom, az ér intettek tekintetében nem elég hangsúlyozni.
