Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - Az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2010. évi tevéke... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3466 Ami viszont nekem a legnagyobb szívfájdalmam, és feltétlenül szólni kell róla, az a zsebszerződések ügye. Az itteni kormányzati beismerések is arról szólnak, hogy mintegy 600800 ezer hektárt biztosan érint ez az ügy. Nagyon komoly ígéretek voltak azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség be lesz vonva a zsebszerződések feltárásába, és véget vetünk annak a szocialista időszaknak, amikor ezzel a kérdéskörrel nem is foglalkoztunk , sőt nem is volt róla érdemes beszélni, hiszen úgy látszott, hogy nem is nagyon értik, hogy mi ezzel a problémánk. Azonban önök 2010ben úgy kerültek kormányra - most nem az ügyészségről beszélek, hanem a Fideszről , hogy a zsebszerződések ügyét fel fogj ák tárni, és itt komoly előrelépések lesznek, véget fognak vetni az osztrák és külföldi előretörésnek, és hogy ebben az ügyészség micsoda fontos szerepet fog kapni. Nekünk egészen más tapasztalataink vannak. Hegedűs Lorántné jegyző asszony is meg tud ebben erősíteni, hiszen ő is jó néhány esetben tett feljelentést, hogy bizony az ügyészségtől rendre ugyanazt a néhány oldalas válaszlevelet kapjuk zsebszerződésgyanús ügyek kapcsán, ami egészen elképesztő. Egyszerűre, magyar ember nyelvére lefordítva úgy tudná m összefoglalni, hogy önök közlik velünk, hogy nem értik, hogy mi a probléma, nincs rá emberük, és egyáltalán nem tartják, mondjuk, bűncselekménynek azt az adott ügyet, miközben virít a konkrétumoktól, és mi is több ezer hektár tekintetében tettünk le ilye n ügyeket az asztalra. Tehát azért azt nekem senki ne akarja megmagyarázni, hogy az a szerződés nem semmis alapból, amikor valaki egy tatabányai hajléktalan nevén talál, mondjuk, 300 hektárt, aki teljesen véletlenül egy müncheni lakosnak van eladósodva néh ány tízmillió euróval. Azt hiszem, hogy ilyen ügyekben az ügyészségnek azonnal lépnie kellene, és nem nekünk, országgyűlési képviselőknek kellene a földhivatalokban kutakodni, pletykák alapján gyanúsnak vélt tulajdoni lapokat átnyálazgatva és azokat önök e lé hozva, hanem én úgy gondolom, hogy az ügyészségen kellene lennie egy földjoghoz értő háromnégyöt fős kis csapatnak, a kormánynak egy egyszerű rendeletben kellene utasítani a földhivatalokat, hogy a gyanúsnak vélt tulajdoni lapokat juttassák el másolat ban ehhez a kis teamhez az ügyészségnél. Azt hiszem, hogy ha nem is minden terület esetében, de százezer hektáros lenne az a nagyságrend, amit így akár néhány hónapon belül valamilyen módon vissza lehetne szerezni, de legalább el lehetne indítani az eljárá sokat. Ehhez képest egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány ügyről tudok, és ott is általában egyébként a külföldi felek mártották be egymást, és szó nincs arról, hogy mondjuk, az ügyészség jutott volna olyan következtetésekre, aminek az eredményeként el indulhatott a feltárás. (13.50) Ezért arra biztatom önöket, hogy lépjenek határozottan ebben a kérdésben. A kormányzatnak kommunikációs szinten egyébként állítólag megvan a támogatása az ilyen ügyek feltárásában. A gyakorlatban - ahogy mondtam - sajnos sem mit nem tapasztaltunk ebből. Remélem, hogy ha az ügyészség fog érdeklődni ebben az irányban, akkor talán a kormány is fogékonyabb lesz. Volt módom részt venni egyébként egy tárcaközi bizottság ülésén, ahol ezeket az ügyeket igyekeztek feltárni, vagy ezekne k az ügyeknek a feltárását igyekeztek megkönnyíteni, különböző jogszabályváltoztatásokra tettek javaslatokat. Ebben a tárcaközi bizottságban egyébként az ügyészség képviselője is részt vett, és ott is hallottam olyan előremutató, jó javaslatokat, amelyek azonban végül nem épültek be, vagy ha be is épültek a jogrendszerünkbe, akkor nagyon kis hatásfokkal működnek. A gyakorlat mutatja, mondom, hogy ebből a 68 ezer hektárból bizony néhány száz hektár kivételével nem sikerült a magyar emberek számára visszas zerezni a földterületeket, pedig úgy gondolom, ez abszolút nemzeti sorskérdésünk. Hiszen gondoljunk bele abba a helyzetbe, hogy az a siralmas földtörvény, amit elfogadott az Országgyűlés, ha még azt is meg fogja semmisíteni Brüsszel, márpedig lássuk be, ez en az úton járunk, akkor még azt a vitatható
