Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - Az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2010. évi tevéke... - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3461 arról beszélnek, és itt felelősségre akarják vonni a legfőbb ügyészt és mindenkit, aki ezen a téren nem tett semmit, és halljuk ezeket a történeteket itt sorban, hogy milyen visszaélések vannak, hogy folyamatosan a bír óság felmenti, mert az ügyészség másfajta irányba megy el, nem olyan tevékenységet végez; itt nem az ügyészséget akarom védeni, csak azt akarom érzékeltetni, hogy mennyire arra játszik rá ez az ellenzéki párt, hogy az embereknek a politikai emlékezete csak bizonyos rövid időre terjed ki, és nem nézi a 8 évvel, 15 évvel ezelőtt történteket, minthogyha itt egy olyan párt lenne, amely gyakorlatilag semmit sem tett. Nem akarok én semmi másra ezzel kapcsolatban utalni, de azért szeretnék egy példát felhozni az e lmúlt négyéves ciklusból, ami szerintem eléggé botrányos volt, és egy olyan eseménye volt az elmúlt négyéves ciklusnak, ez pedig a T/6391es törvényjavaslat volt, amely az országgyűlési törvénynek a módosításáról szólt, és amiért kiemelném, az a 9. számú m ódosító javaslat volt. Ennek az a lényege, hogy beszélünk a korrupcióról, és itt a rendszerváltáskor, 1990ben olyan jogszabálymódosítások történtek, amelyben a nagy jelentőségű korrupciós ügyekben lehetősége volt a Magyar Országgyűlésnek, hogy azokat kiv izsgálja. Eseti bizottságokat állíthatott fel abban az esetben, amikor a rendőrség már nem tudott eljutni, mert a politika letette azokat a sorompókat, amin nem tudott továbblépni, akár az ügyészségnél, akár a rendőrségnél, és abban az esetben legalább az ellenzéknek joga volt arra, hogy vizsgálóbizottságot állíthasson fel, és kivizsgálhassa ezeket a korrupciós ügyeket. Majd 2012 márciusában éppen az MSZPs politikusok voltak azok, akik beadtak egy törvényjavaslatot, amelyben jelentősen leszűkítették ezekne k a vizsgálóbizottságoknak a lehetőségét. Én azért név szerint is felolvasnám, hogy kik voltak azok a politikusok: Ujhelyi István, Harangozó Tamás, Lamperth Mónika, Mesterházy Attila, Simon Gábor és Bárándy Gergely, akik azt a törvényjavaslatot nyújtották be az országgyűlési törvény 24. § (1) bekezdéséhez, amely szerint az Országgyűlés a közérdekű interpellációval, kérdéssel, azonnali kérdéssel nem tisztázható ügyekben állíthat fel csak egyedi vizsgálóbizottságot. Tehát leszűkítették, márpedig interpelláció t, azonnali kérdést bármivel kapcsolatban be lehet adni, tehát ami abban nem tisztázható szerintük, tehát itt már beszűkítették a lehetőséget. Nem hozhat létre vizsgálóbizottságot egyedi jogi felelősségek megállapítása ügyében, nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyekre, amelyeknek folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás a tárgya. És mi történt? Gyakorlatilag azóta minden olyan ügyben, ami korrupciós ügy itt felmerül a parlamentben, amiben vizsgálóbizottságot szeretnénk felá llítani, akkor erre a jogszabályra hivatkozva szépen a kétharmados többség lesöpri. És mit tapasztaltunk? Az, hogy az MSZP benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, ezt a módosító javaslatot, az csak egy dolog, mert nem kötelező elfogadni, és azt is láttuk az elmúlt négy év gyakorlatában, hogy gyakorlatilag az ellenzéknek bármilyen javaslata volt, azt a kétharmados többség így söpörte le. Hát, nagyon véletlen, hogy volt egy pont, a hol éppen találkozott a kétharmados többségnek az akarata, meg az akkor volt, korábbi kormányzó többségnek az akarata abban, hogy felejtsük el a múltban tett bűncselekmények kivizsgálásának a lehetőségét itt a parlamentben, hogy ne tudjunk a korrupcióval k apcsolatban vizsgálóbizottságokat felállítani, és ez úgy látom, hogy mind a két pártnak, amely itt Magyarországot kormányozta az elmúlt 25 évben, együttesen érdeke. Sajnos, ebben semmilyen változás nincsen. Ezért élhet ma is a korrupció. Ezért nincs az ügy észségen egy olyan valódi, ütőképes szervezet, amelynek az lenne a feladata, hogy feltárja a jelenlegi politikai ügyekben is azokat a szálakat, amelyeket itt több képviselőtársam is elmondott, és hivatkozott Horvátországra és más olyan országokra, ahol biz ony kiválóan tud működni. Itt abban a pillanatban, amikor valamilyen politikai érdekekbe ütközik a nyomozás, akkor itt az lesz vizsgálva, hogy vajon kinek az érdeke, mehetünke tovább, nem mehetünk tovább. Amíg ez Magyarországon így működik, addig Magyaror szágon a korrupció felszámolásáról nem beszélhetünk, addig sajnos Magyarország a korrupció posványába fog süllyedni itt, Európa közepén,
