Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - Az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2010. évi tevéke... - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3459 dolgok! Mi az t szeretnénk, ha ez nagyon sürgősen megváltozna, de nyilván ez az időszak nem ilyen volt, ezért ezt a beszámolót természetesen nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szilágyi G yörgy képviselő úr következik kettőperces felszólalásra. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Ígérem, az utolsó felszólalásom, mert egy kicsit úgy érzem, hogy egy olyan hangulat van itt, hogy mondhatunk mi bármit, önök meghallgatják, aztán elmennek, aztán ugyanúgy folyik tovább minden, ahogy folyt. De ennek lezárásaképpen, felszólalásom lezárásaképpen engedjenek meg egy idézetet szintén az ügyészségtől, dr. Ott István főügyészségi ügyész, vezető ügyésztől, aki elutasította a további nyomozást Biszku B élával kapcsolatosan. Ő a következőket mondja: „A nyomozás adatai, így a történelmi dokumentumok alapján kétségtelen, hogy Biszku Béla szovjet szervekkel kapcsolatot tartott fenn, ezen adatok alapján célja a Magyarországon 194849ben létrejött társadalmi, politikai, gazdasági rendszer fenntartása, az országnak a Varsói Szerződés szövetségi rendszerében tartása volt.” Itt ez a leírás megállapítja a felségsértést, vagyis a hazaárulást, mert ez volt. Utána, folytatom: „Nem állapítható meg, hogy a kapcsolatra Magyarország területi épségének megsértése vagy a nemzetközi jogalanyiság megszüntetése érdekében került volna sor, így e körülmény történelmi, politikai megítélés tárgyát képezi.” Önöknek nem történelmi és politikai megítélést kellene, hanem büntetőjogi k ategóriákat kellene megítélniük, és mivel itt leírják a felségsértés, vagyis a hazaárulás fogalmát, és az is tény, hogy Biszku Béla ezen magatartásával nem nagy kárt okozott ennek az országnak, „csak” szovjet csapatok állomásoztak itt sokáig, és elnyomták a magyar embereket, önök ezt megállapítják, majd utána azt mondják, hogy hát ez történelmi, politikai megítélés kérdése. Uraim, ez szégyen! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Innentől kezdve befejeztem, úgy érzem, nem vita van és nem párbeszéd, hanem egy szerűen csak hallgatnak, és marad minden a régiben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Gyüre Csaba képviselő úr következik rendes felszólalásra a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. G YÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit eltérve az eddigi hozzászólásoktól, az Alaptörvénnyel kezdeném, annak is a 29. cikké vel, amely kimondja, hogy „az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”. Tehát ez az alapja az ügyészi tevékenységnek, ami az Alaptörvényben meghatározódott: a büntetőigény kizárólagos érvényesítése. Ez egy nagyon komoly jog, egy komol y alkotmányos jog, ami az ügyészséget megilleti, de ez nemcsak egy komoly jog, hanem ez egyben kötelezettség is és hatalmas nagy felelősség is az ügyészség vállán, hiszen ebből következik, ebből a törvényhelyből, illetve az ügyészségi törvényből is, hogy s enki másnak nincs joga büntetőigényt érvényesíteni Magyarországon, csak az ügyészségnek. Tehát az ügyészség fogja eldönteni azt, hogy ki ellen emelnek vádat Magyarországon, tehát eldönti azt, hogy kinek van meg az esélye egyáltalán arra, hogy elítéljék, ho gy megállapítsa a bíróság a büntetőjogi felelősségét, és kinek nincs; ki az, aki gyakorlatilag kikerülhet ezáltal az ország joghatósága alól is, a büntetőjogi joghatóság alól is, hiszen aki ellen nem emel vádat az ügyészség, az ellen büntetőeljárás a nyomo zati szakaszban legkésőbb meg fog szűnni, elítélni őt nem fogják.
