Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - Az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2010. évi tevéke... - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
3446 ügyész úr, a nagy summában, átlagban, általánosságban úgy minden nagyjábólegészéb en rendben is van. A kivételek a probléma. Hadd vitatkozzam néha egy kicsit ellenzéki képviselőtársaimmal is. Azt mondják, hogy ne minősítsünk ügyeket, vagy éppen ne mosdassuk a szerecsent; ugye, ezt is hallottuk. A közbeszéd, a közbizalom, a közbeszéd for málta közbizalom ügyek mentén áll fel. Annak mentén áll fel, hogy bizonyos ügyekről tudomást szereznek a széles nagyközönségben, a társadalomban, abból véleményt formálnak, és ezzel véleményt formálnak, legfőbb ügyész úr, az ön által vezetett intézményről is, amelybe vetett közbizalom tekintetében én úgy gondolom, hogy az egyik legnagyobb kérdés, hogy az mekkora. Bíznake a magyar állampolgárok a magyar büntetőhatalom, az állam büntetőhatalmát egyedül képviselő, a bűn üldözését egyedül képviselő intézménybe n a magyar polgárok, vagy nem bíznak benne? Itt pedig ügyek mentén tudjuk mi azt bebizonyítani, vagy ha nem is bebizonyítani, de felvetni, hogy mi ad arra okot, hogy ez a közbizalom ne legyen meg, mi az, ami azt jelenti, hogy ez a közbizalom meginoghat. Er re önnek felhívjuk a figyelmét. Ha részt vesz a vitában, és elmondja, hogy miért nincs ebben igazunk, nemcsak a zárszóban, amikor mi erre már nem tudunk reagálni, akkor sokkal könnyebb helyzetünk van, hiszen akkor közösen is ki tudunk alakítani egy álláspo ntot, és talán előállhat az a kegyelmi helyzet, hogy itt valami olyasmit döntünk ma el, vagy innen ma mindenki úgy megy el, nem túl sokan, akik részt veszünk a vitában, hogy legalább bizonyos kérdésekben egyetértettünk. Ennek a lehetősége sincs meg, mert ö n nagy valószínűség szerint csak a vita lezárásában fog részt venni. Beszéltem itt a beszámolókról. Persze nem mindegyik állami szerv az, amely beszámol a parlamentnek, még formálisan sem, ilyen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap. Ha már szóba jött - merthogy szóba hoztam , akkor itt el kell mondani, hogy ebben is történt egy feljelentés. Amikor a kormány einstandolta soksok ember megtakarítását, és ezzel szert tett 3 ezer milliárd forintra, utána az abban lévő papírokat, értékpapírokat értékesíteni kezdte ez az alap, amely még azóta, fennállása óta nem számolt be a magyar parlamentnek. Lehet, hogy a kormánynak beszámolt, de a parlament elé soha nem került, hogy mi történt az emberek megtakarításával. Értékesített papírokat, értékpapírokat és álláspo ntom szerint, illetve a feljelentő Harangozó Tamás képviselőtársam álláspontja szerint is több mint 18 milliárd forinttal olcsóbban értékesítette a papírokat, mint amennyiért azokat ő átvette. Itt egy pillanatra visszautalnék Bárándy Gergely képviselőtársa m vezérszónoklatára, ahol ő azt nehezményezte, hogy volt egy ügy, ahol az volt a gyanú, hogy 2 millió forintra egy hölgy valószínűleg rátehette a kezét. Ez volt a gyanú, és ezért őt komoly rendőri erők felvonultatásával, a gyerekei mellől bilincsbe verve k ellett elvinni. Megmondom önöknek, hogy ebben az ügyben mi történt, ahol nem 2 millió forintról van szó, hanem 18 ezer millió forintnál is több pénzről van szó; megmondom önöknek, hogy mi történt: az ég egy adta világon semmi. Egy levélváltás történt benne , ahol az eljáró hatóság, nyomozó hatóság az elutasítás indoklásában egyfelől szinte szó szerint beidézi a feljelentést. Ez azért minden jogász olvasatában, gondolom, főügyész úréban is azt jelenti, hogy akkor nem vitatja ennek a ténybeli alapját, hiszen b eidézi az elutasító határozat, hogy tényleg ez történt, nincs azon mit szépíteni; majd azt mondja, hogy az értékesítésnek, az értékpapírok értékesítésének nem kedvezett a gazdasági környezet, és ezért csak olcsóbban lehetett volna eladni, de hát nyilvánval óan a piac kockázatokat hordoz magában. Nem vizsgálja azt a tényt, hogy valójában így is több pénz került oda, hiszen korábban még vissza is utalt a nyugdíjfolyósító alap részére a kormány. Másfelől azt nem vizsgálja, hogy aki ezt a kockázatot elemezte, az miként elemezte, és miért döntött úgy, hogy ha annyira kedvezőtlenek ezek a gazdasági környezetbeli változások, amelyek egyébként a forint gyengülését okozták - nyilvánvalóan azért van oka a kormánynak ezért szégyenkezni és pironkodni , akkor miért akkor kellett ezt a jogügyletet, ha úgyis többlet volt a kasszában, megtenni? (12.20)
