Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 9. kedd (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3337 és azt kihangsúlyozzák. Igazi eredményt azonban csak a következő szint, a kormányzati intézkedések hoznak, és ahogy említettem, a harmadik szint, a karitatív szervezetek. Mi történt a kormányzati intézkedések kapcsán - néhány példát mondanék erre. A segély helyett munka irányába terelés azt jelenti, hogy a munkabér több, mint a segély, nemcsak nominálértékben, hanem emberi szempontból is, hiszen az önértékelést növeli. A kirekesztettség egyik eleme a munkanélküliség. Ennek érdekében, azt hiszem, vannak eredményeink, amelyekre büszkék lehetünk, mármint a munkanélküliség csökkenté se, illetve a foglalkoztatás növelése. A romló mutatók között szerepel az energiaszolgáltatóknak való tartozás növekedése. Ez azt mutatja, hogy az energiaárak csökkentése az egyik fontos eleme a szegénység elleni küzdelemnek. Ehhez tartozik a tűzifaprogram is, amely 2014ben 268 önkormányzat részvételével zajlott, és természetesen a rezsicsökkentés, ami gyakorlatilag 2025 százalékos csökkenést eredményezett a családoknak. Van egy terület, amiről sok szó esik, és itt szeretnék megállni néhány percre: a gyer mekszegénység kérdése. Elsősorban az ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetésről kell szólnunk. 2009ben, a szociálliberális kormányzat utolsó teljes évében 26 milliárd forintot fordítottak erre a célra. 2014ben ennek a dupláját, közel 53 milliárd forint ot, és 2015ben 58 milliárd forint lesz. Sok szó esik a nyári gyermekétkeztetésről. El kell mondanunk, hogy minden hátrányos helyzetű település nyert azon a pályázaton, amely erre irányult. 120 ezer gyermek étkezett ingyen a nyári szünet ideje alatt, év kö zben 275 ezer gyermek ingyen kapta az iskolai, óvodai étkeztetést, és 150 ezer gyerek fél áron. Ezt a számot jelentősen emelni kívánjuk a következő időszakban. Szólhatnánk az ingyenes tankönyvről, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásról, amely 160 ezer gy ermeket érintett, de említhetnénk a szüleik részére akár a közmunkaprogram alakulását, amely, ha jól néztem a számokat, 270 milliárdot jelent jövőre. Úgy gondolom, hogy ezt sorolni lehetne tovább (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret letel tét.) , de az időm letelt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. DR. R ÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A szocialistáknak azokat a vádjait, miszerint Magyarországon egyre több ember él szegénységben, nem puszt án a kormánypártok és az intézkedések cáfolják, hanem maguk azok a statisztikai hivatali adatok, illetőleg Eurostatadatok is, amelyek - kis késleltetéssel, hiszen egy év után hozza ki az Eurostat a statisztikáit - megjelennek, hiszen azokból már kiderült, hogy miután 2013ban Magyarországon elindult a gazdasági növekedés, elindult a rezsicsökkentés, elindultak abban az időben a családokat támogató adókedvezmények és más segítségek, érezhető mértékben csökkent a szegények száma. (9.40) Van egy eléggé bonyol ult számítási képlete az Eurostatnak, amely különféle módon vizsgálja a szegénységet: van munkaszegénység, akik az idejük 20 százalékánál kevesebbet dolgoznak; vannak, akik más módon kerülnek be ebbe a kategóriába, nyilván alacsony egy főre eső jövedelemme l vagy más módon. Ezek összszáma, tehát a teljes társadalmi kirekesztettség veszélyében levők száma, a szegénységben élők száma 2012ről 2013ra 241 ezer fővel csökkent. 241 ezer fő volt az, aki abból a nehézségből kikerült, hogy hétköznapi anyagi gondjai legyenek, akik a szegények táborából vagy a szegénységgel veszélyeztetettek táborából immár a középosztály felé vehették stabilan az útjukat. Nem véletlenül történt ez a 241 ezer fős javulása ezeknek a statisztikáknak, hiszen sokféle kormányzati intézkedé sre volt szükség mindehhez. Nagyon sok mutató van, amely vizsgálja, hogy ki mit nem tehet meg anyagi okokból. Talán ha azt nézzük, hogy ki az, akinek anyagi okokból nincs
