Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 8. hétfő (37. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz):
3301 képes megvédeni az általa előállítani kívánt tulajdonosi szerkezetet, még ha utóbb kártérítést is kellene fizetni az adófizetői pénzekb ől a törvénytelen szanálási hatósági intézkedés miatt. Ugyancsak figyelemre méltó a szanálási alap bevételeiből fedezhető működési kiadások kérdésköre is, hiszen a működéssel közvetlen összefüggő költségekre lehet felhasználni a szanálási alapban lévő össz egeket, ugyanakkor a törvényjavaslat nem rendelkezik ezeknek a részletes köréről. Tekintettel arra, hogy az alap feltehetően valódi célja a nagyobb bankok befizetéseiből feltőkésíteni a kormány által támogatandónak ítélt szervezeteket, előfordulhat, hogy e gyéb szervezeteket is így akar majd forráshoz juttatni a kormány, hiszen ebből például kommunikációs kiadások is fizethetők. Az MSZP a törvényjavaslat elfogadását annak jogharmonizációs célú és támogatandó módosításai ellenére nem tudja támogatni, mivel ne m kívánunk asszisztálni a hazai bankszektor tulajdonosi szerkezetének mesterséges állami beavatkozások útján történő megváltoztatásához. Köszönöm szépen. (Dr. Legény Zsolt tapsol.) ELNÖK : Köszönöm, Tóth Bertalan képviselő úr. Megadom a szót Galambos Dénes képviselő úrnak, Fidesz. DR. GALAMBOS DÉNES ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! 2014. november 17én a T/1996. számú törvényjavaslat általános vitájában már felszólaltam, a mostani hozzászólás a Törvénya lkotási bizottság, illetve a Gazdasági bizottság által megtárgyalt bizottsági jelentésekhez, illetve az összegző módosító javaslathoz kíván hozzászólást adni. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága a házszabálynak megfelelően megtá rgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslathoz a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslatokat, és azokat pontosítva, illetve kiegészítve saját összegző módosító javaslatot nyújtott be. Ebben azonban az elnöki javaslathoz képest csak jogtechnika i jellegű kiegészítések vannak, illetve egy esetben, a 909/2014es EUirányelv beemelését végzi el a javaslat. Emlékeztetőül engedjék meg, hogy felidézzem önöknek a törvényjavaslat főbb pontjait. A betétvédelmi törvény lényege, hogy a bankbetéttel rendelke ző ügyfél banknál elhelyezett pénze az eddiginél jelentősen nagyobb biztonságban lesz. Ennek érdekében a törvény megerősíti az Országos Betétbiztosítási Alapot, és erősebb felügyeleti jogköröket biztosít a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. A tervezet a 909. , a 2010/73as és a 2011/61es európai uniós irányelvekkel hangolja össze a hazai szabályozást, tehát ebben az értelemben - ma már többször elhangzott az előző napirendek kapcsán is - végrehajtott uniós jogharmonizációval van összhangban. A tőkepiaci szabá lyozás hatékonyságának növelése érdekében a javaslat módosítja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt s a kollektív befektetési formákról és kezelőkről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényt. A jogszabály lehetővé teszi az önkormányzatok betéteinek biztosítását, amennyiben éves költségvetésük nem haladja me g az 500 ezer eurót. A törvényjavaslat megszünteti az úgynevezett közösségi betétekre vonatkozó speciális magyar szabályozást. A meglévő betétekre a javaslat itt is biztosítja az átmenetet, és előírja a hitelintézetek számára a változásról történő tájékozt atást 2015. március 31ig. Bizonyos esetekben a javaslat 3 hónapra, és legfeljebb 150 ezer euró összegű kártalanítás biztosítását írja elő. Előírja továbbá, hogy az érintett betéteket a betétes erre vonatkozó jelzése alapján elkülönített számlán kell elhel yezni. Könnyítés az ügyfelek számára, hogy a jelenlegi 20 munkanapos kifizetési határidő 7 munkanapra csökken. A magyar szabályozás így átveszi azt a rendelkezést, hogy milyen speciális esetben lehet hosszabb a kártalanítás időtartama. Változnak a betétese k tájékoztatására vonatkozó szabályok is, gyakoribb és pontosabb tájékoztatásra kötelezve a biztosítókat. A felügyeleti biztos esetében nemcsak arra lesz lehetőség a
