Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 8. hétfő (37. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3299 Köszönöm szépen, Salacz képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak, MSZP. DR. TÓTH BERTALAN, a Törvé nyalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottságban lefolytatott vita kapcsán két módosító indítványt szeretnék kiemelni, amely szóba került m ind a Gazdasági bizottság előtt, mind pedig a Törvényalkotási bizottság előtt. Az egyik, amelyet a Gazdasági bizottság befogadott, és az MSZPfrakció által került benyújtásra, ez a törvényjavaslat 19. §át érintette, amely az álláspontunk szerint túlzott m értékben szűkítette volna a tőkepiaci törvény szerinti bennfentes személyek körét. Ennek a hibának a kijavítására vonatkozó javaslatunkat a Gazdasági bizottság is elfogadta, így bekerült az összegző módosító javaslatok sorába, és mivel külön tudtunk szavaz ni a Törvényalkotási bizottságban erről, ezért ezt a módosító javaslatot az MSZP képviselői is tudták támogatni. Volt egy másik módosító indítványunk is, amelyet beterjesztettünk, ez pedig arról szólt, hogy az átlátható működés és a helyi önkormányzatok mű ködésével kapcsolatos piaci bizalom elősegítése érdekében maradjanak hatályban azok a rendelkezések, amelyek alapján az értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó helyi önkormányzatok legalább évente kötelesek tájékoztatni a nyilvánosságot és a felügyelete t a vagyoni jövedelmi helyzetük alakulásának főbb adatairól. Hasonló indokok miatt tartottuk és tartjuk most is szükségesnek megtartani a bizonyos feltételek teljesülése esetén a legalább 50 ezer euró névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kiboc sátóira vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget is. Ezt a módosító javaslatunkat azonban a Törvényalkotási bizottság többsége nem támogatta. A törvénnyel kapcsolatos általános véleményt pedig majd a vita során fogom elmondani. A Törvényalkotá si bizottság részletes vitájával kapcsolatban ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Tállai András államtitkár urat, hogy kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Jelzem államtitkár úr nak, hogy a vitában történő felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére mindösszesen tízperces időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó, államtitkár úr. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés ! Tisztelt Képviselők! A hitelintézeti és tőkepiaci szabályozás egy fontos kérdéskör, különösen, ha fogyasztóvédelmi aspektusai vannak. Márpedig a betétbiztosításnak alapvető fogyasztóvédelmi tartalma van, így örömmel vettük az általános és részletes vitán a képviselők aktív részvételét. A törvényjavaslat fő vonalát a betétbiztosítás szabályozásának további modernizálása adja, így a hitelintézetekre vonatkozóan tartalmaz új szabályokat. A javaslat a tőkepiaci szektorra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, ezeknek az uniós szabályok módosulása az indoka. Mindezeknek megfelelően a benyújtott módosító javaslatok is mindkét területet érintik. A módosító javaslatok többsége pontosító jellegű, az egyértelmű jogértelmezést és jogalkalmazást szolgálja. A kormány ál tal is támogatott módosító indítványok elfogadásával a tőkepiaci törvényben technikai jellegű módosításra, a kollektív befektetési formákról szóló törvényben a harmadik országbeli befektetési alapkezelők belföldi működési lehetőségeinek korlátozására kerül sor, hiszen így alakul ki az azonos megítélési szint. A pénzügyi békéltető testület működését érintő, a kormány által is támogatott módosító javaslatok egy része általános eljárási szabályokat rögzít. Bevezetésre kerül például az eljárási szünet intézmény e. Lehetőség nyílik arra, hogy a testület szakértői állásfoglalást szerezzen be. Az alacsony ügyérték alatti ügyekben pedig a testület nem háromtagú tanácsban jár el, hanem egyszerűsödik a döntéshozatal.
