Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 8. hétfő (37. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3275 vagy romlásban, vagy visszafordult volna ez a tendencia, ezek a számok, amelyek a KSH és az Eurostat számaira épülnek, világosan jelzik, hogy Magyaror szágon a szegénység egyre nő. Hölgyeim és Uraim! Ennek megállítására a Magyar Szocialista Párt egy átfogó módosító csomagot nyújtott be, ugyanakkor a bizottsági üléseken a kormánypártok képviselői ezt nem támogatták. Ebben a formában tehát ez a költségveté s az adóemelés és az elszegényedés költségvetése, ezért mi ezt nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik. Par ancsoljon, képviselő úr! Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! El kell hogy mondjuk, nem változott a lényegi alapállásunk, miszerint a korábbi megszorítások és az új típusú adófajták költségvetése fekszik előttünk. Hiszen az első sajt óhírek megjelenése óta, amelyek ezen költségvetési tervezetről szóltak, a módosítások végéig és a mostani, gyakorlatilag részletes vita egyik szakaszáig öt adótípusról derült ki, hogy emelkednek, emellett pedig ötféle hasonló átterhelésre került sor, ami a módosítások kapcsán is kiderül, és bevezetésre került a rendszerbe. Továbbra is a 2 százalék fölötti gazdasági növekedéssel számol a kormányzat, ami nemcsak hogy erősen eltúlzott, de nagyon sok kipörgő és átmeneti hatást is tartalmaz. Mi, jobbikosok pedig annak annyira azért nem tudunk örülni, hogy a magyar gazdaság motorja különböző külföldi gyárak itteni teljesítményéből ered, hiszen ezek jobbára kivonják a közteherviselésbe bevonandó tőkét az országból. A közteherviselésben azért sem vesznek részt kellő mértékben, mert a kormányzat stratégiai partnerként még mindig indokolatlanul nagy, hatalmas kedvezményeket biztosít számukra, sok esetben munkahelyteremtés címszó alatt, akkorákat, amelyekből ki lehet fizetni az illető multicégnek a következő két évre vo natkozó munkaterhét az érintett dolgozókat illetően. Látható, hogy miközben önök a bankok elszámoltatásának költségvetéséről beszélnek, és mi jobbító javaslataink során ezerszer felhoztuk azt, hogy igenis fogyasztóvédelmi mechanizmusokkal és más eszközökke l is meg kell akadályozni a különböző szektorális különadók, tranzakciós illeték, egyebek áthárítását, továbbra is 400 milliárdos terhet jelent a magyar polgárok, lakosok számára az, hogy ezen szektorális adófajták áthárítását semmilyen eszközzel nem akadá lyozza meg a kormányzat, kommunikációs kísérletet sem tesz rá. Egész egyszerűen beletörődik abba, hogy az érintett bankok, pénzintézetek maguk a közleményeikben bevallják, hogy igenis áthárítják ezeket a terheket. És mit tesz erre a FideszKDNP? Néha egye gy államtitkára elmondja, hogy ez nem igaz. Ehhez képest a statisztikákból csúnya módon kiderül, hogy igaz. Elhangzott már, hogy a 2015ös évben akár 13 féle adó is emelkedhet, de az adórendszer tekintetében nagyon fontos kiemelnünk azt, hogy az áfabevétel ek sorában 100 milliárdos nagyságrendű várakozásnövekménnyel rendelkezik a kormányzat. Tehát ennyivel többet kíván kifacsarni áfa formájában az érintettekből. Ugyanakkor az emögötti háttérszámítások, ennek a ritmikája, logikája nem ismeretes, pedig a számo kból ez derül ki. Érdemes lenne tehát tudni, hogy mégis milyen várakozások állnak emögött. Mégis kik lesznek azok, akiket a szegények adója, mert így hívják az áfát, 27 százalékos európai rekorder mértékben még inkább fog terhelni, mint az eddigiekben? És hát el kell hogy mondjuk, hogy amire módosító indítványaink jó nagy többsége irányult - alapvetően szociális, az egyszerű emberek életét jobbító kérdéseket felölelő témakörökről beszélünk , jelesül az otthonteremtéssel kapcsolatos problémák, a kormányzat lényegében semmi jóval nem kecsegtet. Eddig amit otthonteremtés címszó alatt műveltek, azon lényegében az árfolyamgát 2.0ások állami lábának a kipótlásáról lehetett beszélni, de arról nem, hogy állami bérlakásépítési
