Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 8. hétfő (37. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3267 államnak, és a költségvetés nem látta megalapozottnak a beruházási alaphoz tartozó ezen bevételeket sem. Itt meg ke ll említeni, hogy egy interpelláció kapcsán Tállai államtitkár úr elmondta, hogy ingó és ingatlan értékesítésből és frekvenciadíjakból kerül majd ez a bevétel realizálásra. Itt viszont azt kell megemlíteni, hogy a frekvenciadíjak értékesítését egyszer már betervezte ez a kormány az NMHH költségvetésében, 8 milliárd 600 millió forint értékben. Az Alaptörvény 36. cikkében megfogalmazott államadósságcsökkentési szabállyal való összhangban ugyancsak nagy a kockázata az MSZP szerint a jelen beadványnak. A hiány és az államadósság is a határon billeg. Elegendő, ha a gazdasági növekedés vagy a költségvetési hiány a tervezetthez képest kicsit nagyobb mértékben alakul kedvezőtlenebbül. A Költségvetési Tanács is kockázatként jelezte azt a makrogazdasági pályát, amelye n ez a költségvetés mozog, és kétséges, hogy megvalósíthatóe a 2,5 százalékos GDPnövekedés. Ehhez külön feltételrendszer kell, melyet a Költségvetési Tanács is leírt. Ilyenek például a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romolhat jelentő sen, márpedig ez jelenleg romló tendenciát mutat. A 20072013as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó EUs források beáramlása a kormány terveinek megfelelő ütemében kell hogy történjen, márpedig lassuló kifizetési ütemre kell számítani. A fogyasztásho z kapcsolódó adóbevételek nagy arányú növekedése teljes egészében meg kell hogy valósuljon, márpedig ezeket az adóbevételeket korábban mindig is felültervezték. Az Alaptörvény értelmében minden évben csökkennie kell az államadósságnak. A benyújtott törvény javaslat szerint az idei év végi 76,3 százalékos GDParányos államadósság a jövő év végén 75,4 százalékos lesz. Azonban elég, ha a 2014 első félévi 85,2 százalékos rekordállamadósságot nem tudja az év végére tervezett szintre csökkenteni a kormány, vagy a makrogazdasági pálya, ahogy ezt a Költségvetési Tanács is előrejelezte, kedvezőtlenebbül alakul, mint ahogy a kormány tervezi, és az államadósság máris nem csökkenni fog, hanem növekedni. Fontos megjegyezni, hogy az államadósság csökkenése a magyar adóssá gszabálynak felel csak meg, és nem felel meg minden kritériumnak a maastrichti kritériumok közül, vagyis a 2014es és a 2015. év végi GDParányos államadósság egyaránt 310,1 forintos euróárfolyamon került figyelembevételre. (17.50) Gyengébb forint esetén a tényleges adósságráta valójában emelkedni fog. Az államadósság egyébként érdemben úgy sem került fenntartható pályára, hogy a kormány korábban elvette és elköltötte közel 3 millió ember időskorra félretett, közel 3000 milliárd forintos nyugdíjcélú megtaka rítását. Az MSZP véleménye szerint, miközben folyamatosan nő és mélyül a szegénység Magyarországon, a szociális kiadások fokozatos csökkentésével a kormány egyre kevésbé biztosítja az összhangot az Alaptörvény XVII. és XIX. cikkében biztosított alapjogokka l. A szociálpolitika oldaláról a 2015. évi költségvetés további elszegényedést hoz a támogatások további befagyasztásával, csökkentésével, amit a GDParányos változások különösen erősen jeleznek a szociális segélyek esetében. Miközben egyre romlanak a szeg énységről szóló mutatók, egyre inkább nyílik a jövedelmi olló, aközben a kormány újabb forrásokat von el a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportoktól, köztük a rokkantaktól és a szegényebb gyermekes családoktól. Negatív újraelosztás zajlik, vagyis a jólé ti juttatások nagy része a felső és a felső középosztály felé áramlik, miközben a szegények egyre kevesebb pénzt és egyre nagyobb ellenőrzést kapnak. E politikának része az autoriter elemeket hordozó politika is, amely egy szűk kisebbség privilégiumait őrz i. Az MSZP ennek megváltoztatása érdekében összesen mintegy 271,8 milliárd forintos átcsoportosítást javasol a T/1794/413. számú módosító javaslatban egyes szociális és közgyógyellátási előirányzatokra anélkül, hogy a költségvetés egyenlegét ezzel befolyás olná. Az átcsoportosítások forrását a kormányzati luxusberuházásokra, a kommunikációra, a
