Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Az üzletek nyitva tartásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3165 Persze, vannak ellenpólusok is Európában, nem sok, de egykettő azért akad. Spanyolországban például liberalizálták a vasárnapi nyitva tartást, és engedélyezték teljes mértékben . Hozzá kell tenni, hogy nagyon komoly tüntetések voltak a kisboltosok, a családi boltosok részéről, hogy ez ne történjen meg. És érdekes módon Dániában is egyébként jelen pillanatban liberalizálták ezt a lehetőséget. Tehát mind a kettőre találunk példát, de azért a nagy többsége az európai, nyugateurópai államoknak a 80 százaléka ezt szabályozza; van ahol nagyon szigorúan, van ahol kevésbé szigorúan. Nos, ez volt a kitekintés, ami szerintem fontos, hogy elhangozzon, hogy jobban lehessen látni Magyarország on is, hogy mit lehetne itt tenni. Akkor rátérnék az érvekre. Alapvetően az ellenzők részéről három dolog merült fel: gazdasági visszaesésről volt szó, a munkanélküliség növekedéséről, és a dolgozók bérének csökkentéséről volt szó. Vannak valós aggodalmak, és vannak hihetetlenül nagy demagóg aggodalmak, és ebbe tartozik a 20 ezer munkavállaló csökkentése, hogy majd annyival kevesebb munkavállaló lesz Magyarországon. Ezt körülbelül a 23 millió románnal tudom egyberakni, amikor 23 millió románnal fenyegettek minket. Ettől függetlenül igen, van veszély. Van veszély, hogy kevesebb munkavállaló lesz, majd még rá is térek, hogy hol és miért. Nos, a gazdaság visszaeséséről itt azért volt szó. Valóban, ha vasárnap nem lesznek nyitva a nagy üzletek, a nagy bevásárlók özpontok, illetve azoknak csak a szórakoztatócentrumai, ugyebár a mozik vagy éppen fitnesztermei, mert azok továbbra is nyitva lehetnek természetesen, és el lehet menni a bevásárlóközpontba, lehet melegedni is a bevásárlóközpontban nyugodtan, akkor egyszer űen áttevődik, ahogy itt már szó volt arról, a forgalom a másik hat napra. Ettől még nem fogják az emberek a párnába dugni a pénzüket. Ma két olyan törvényjavaslatot is tárgyalunk, amiben igencsak érintett vagyok, beszéltünk már a migránsokról, én is volta m migráns, szociális migránsnak vallom magam vagy voltam annak idején, és voltam boltvezető is egy boltban, voltam eladó is boltban, tehát azért van némi fogalmam a saját tapasztalataim alapján is a vásárlói szokásokról. Igaz, hogy nem mai tapasztalatok má r ezek. Tehát ez szerintem teljesen evidencia, ezt igazából nagyon megkérdőjelezni nem kell. Itt még szóba kerültek olyan dolgok, hogy esetleg majd a külföldről ideérkezők, ha nem tudnak vásárolni vasárnap, akkor majd máshol vásárolnak. (22.50) Igen, van m inimális esélye, hogy aki Ausztriából közlekedik, és mondjuk, Erdély felé vagy Délvidék felé megy, csak Erdélyben vagy Délvidéken tud majd vásárolni vasárnap - mármint nagybevásárlásra gondolok, mert a benzinkutaknál tud természetesen, vagy a kisebb boltok nál továbbra is bármit meg tud venni , lehet, hogy pár százmillió forinttal kevesebb lesz emiatt a forgalom, tehát ez is áll, csak körülbelül ilyen mértékben. De ha valaki, mondjuk, Erdélyből vagy a Délvidékről közlekedik Ausztria vagy NyugatEurópa felé, hát, ő ott se tud vásárolni vasárnap, tehát nálunk se, úgyhogy igazából ott még csak ilyen kiesés sem lehet, maximum a saját országában, ha éppen van nyitva bolt. Nos, a munkanélküliség kérdése nagyjából összefügg az első kérdéssel. Alapvetően a kereskede lemben közvetlenül dolgozók esetében nem kell számítani munkacsökkenésre, hiszen ha a forgalom valóban nem csökken, akkor igenis azt a forgalmat ki kell szolgálni, ahhoz ugyanannyi emberre lesz szükség. Kérem szépen, ha most valaki elmegy egy áruházba, akk or azt látja, hogy lótnakfutnak a dolgozók, bármelyikbe szinte ha elmegyünk, mert jelen pillanatban - ez is egy felmérés - 15 ezer alkalmazott hiányzik a kereskedelemből. Azért hiányzik, mert iszonyúan alacsonyak a bérek, 7080 ezer forintos bérek vannak a kereskedelemben, amiért tényleg, százszor is meggondolja az ember, hogy elmenjene. S persze, amikor szocialista képviselőtársam azt mondja, hogy 40 ezren dolgoztak a kereskedelemben, akik most nem ott dolgoznak, kérem szépen, éppen ez a baj. A kereskede lemben félévente, a nagy cégeknél félévente, vagy nem, pontos leszek, pontos akarok lenni, évente 50 százalékos a fluktuáció. Tehát én azon csodálkozom, hogy csak 40 ezer olyan ember van, aki a kereskedelemben dolgozott és jelenleg nem ott dolgozik. Ha ön 200 ezret