Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3143 A 8. § megállapítja, hogy az alapszabály a tagdíjfizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket állapíthat meg. Nem derül ki az előterjesztésből, hogy ennek a szabályzatnak az alapján vajon kiknek a tagdíját fogj ák csökkenteni, milyen szempontok alapján, és majd hogyan adhatják és milyen testületek a könnyítést. Hogy a pártoló és tiszteletbeli kamarai tagságnak mi a célja, értelme, potenciális személyi köre, gyakorlati jelentősége, szintén nem derül ki. (21.10) Az 5., 6., 7. § szól a tagjegyzékről és az adatszolgáltatási kötelezettségekről. Itt gyakorlatilag, ha valaki megnézte a jogszabálymódosító javaslatot, a gazdálkodók gumicsizmalábméretén kívül már mindent megkérdeznek, pedig ez maradt ki, ami még kapcsolód ik így közvetlenül a gazdálkodáshoz. Az agrárkamara a jövőben rendkívül tág körben kezelhet adatokat a gazdasági szereplőkről, szinte korlátlan hozzáférésekkel az állami adatbázisokhoz. A jelenlegi tevékenységei ezt nem indokolják, amellett, hogy az adatvé delmi törvénnyel és a személyi adatok védelméről szóló jogszabályokkal teljes mértékben összeegyeztethetetlen ez, hiszen nem közigazgatási szervként teljesen felfoghatatlan, hogy egy köztestület hogyan férhetne hozzá magánszemélyek és állami adatbázisok so kaságához. A törvényjavaslat csak előrevetíti, de nem egyértelműsíti, hogy az agrárkamara a jövőben milyen új közfeladatokat fog az államtól átvenni. Ezek körét gyakorlatilag a kormány és a kamara közötti megállapodásokra bízza, sőt a kamara ezenkívül külö n megállapodás alapján is láthat el feladatokat külön díjazás ellenében, amiről szintén semmit nem lehet tudni az előterjesztésből, hogy mik is lesznek ezek, és hogyan is fognak ezek eldöntődni akár kormányzati szinten, akár kamarai szinten. A 9. § (4) bek ezdésében nem tudjuk, hogy mit jelent az, hogy az agrárkamara a mezőgazdasági támogatások felhasználásában átruházott és együttműködői feladatokat lát el. Ez mindenesetre jelzi az átpolitizált és vitatható legitimitású kamara pénzosztó szerepének lényeges erősödését. Többekben felmerült, hogy ennek a bizonyos ÁVHnak, bocsánat, MVHnak a jogköreit akarja esetleg átvenni a kamara, de nem egyértelmű ez, hogy mire fog itt sor kerülni. Tehát a jogszabályban nyilvánvalóan kíváncsiak lennénk arra, hogy mi is ez k onkrétan, hiszen ez a 9. § (4) bekezdése viszonylag tág kereteket szab, és nem átlátható ez teljesen. A 13. §ban az agrárkamara feladatkörébe helyezi a teljes mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadást is. Nem derül ki, hogy a Nemzeti Agrárszaktan ácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel akkor mi is lesz, vagy akkor az hogyan fog változni, hogyan fogja a kommunikációs feladatait ellátni, nem látható az, hogy az eddigi rendezvényszervezésekből mi lesz, tehát nyilvánvalóan a mostani gyakorlatb an merülnek fel kérdések. A 14. §ban az agrárkamara megkapja közfeladatként a mesterképzést, sőt a felnőttképzésben is részt vehet. Nagyonnagyon érdekes dologként merül fel ezzel kapcsolatban az elmúlt háromévnyi statisztikája annak, hogy hogyan alakult a földtörvény bevezetése óta, mondjuk, az alapfokú mezőgazdasági képzettségek aránya. Ajánlom szíves figyelmükbe azt a statisztikai adatot, hogy míg 2012ben 1100an, 2013ban, azt hiszem, 1400an, addig 2014ben már több mint 5 ezren akartak aranykalászos gazdaképzést kezdeni. Nyilvánvalóan így lehet kikerülni könnyedén azt a korlátozást, amit a földtörvénnyel kivédeni akart a kormány, és állítólag hatásosan megtette. A 16. §ban tovább erősödik az egyszemélyi elnöki hatalom a kamarában. Az elnök a fő igazgatói jogköröket magához vonhatja és átruházhatja. Azt mondja az előterjesztés: az elnök a főigazgató akadályoztatása esetén, valamint ha a főigazgatói tisztség nincs betöltve, a főigazgatói jogkörök gyakorlását magához vonhatja, illetve e jogkör gyako rlását az elnök általános helyettesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős országos alelnökre, főigazgatóhelyettesre ruházhatja át. Tehát ez egy rendezetlen vezetési struktúra, amikor gyakorlatilag, ha akarom, van ilyen, ha akarom, nincs ilyen, ha akarom, magamhoz vonom, ha akarom, átadom az alelnöknek. Tehát ez a fajta szabályozás semmiképpen nem a jogbiztonságot vagy a kamarai tagság stabilitását teremti meg.
