Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DUNAI MÓNIKA
3102 korábbiakban már említett gazdaságossági és költséghatékonysági szempontok, illetve a felesleges párhuzamosságok kiszűrése mindmind indokolttá teszik e négy gazdasági társaság egyesülését. Fontosnak tartom már e helyütt leszögezni, hogy a strukturális v áltozások a Közszolgálati Közalapítvány kizárólagos tulajdonosi pozícióját, valamint az új közszolgálati médiaszolgáltató által ellátandó közszolgálati feladatok körét, továbbá a média függetlenségének kérdését nem érintik. A módosítás által nevesített köz szolgálati médiaszolgáltató elnevezése - a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. - utalni kíván arra, hogy a magyar közszolgálati média kiemelt feladatként tekinti a nemzeti összetartozástudat és a társadalmi integráció erősítését, a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálatát. Az egyesülés gyakorlati megvalósulását tekintve a törvényjavaslat azt az utat választja, hogy a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.vel beolvadás útján egyesül a másik három gazdasági társaság. Ez az átalakulási form a biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg, ezzel együtt pedig a közszolgálati feladatok folyamatos ellátása is biztosított maradjon. A törvénymódosításban szereplő javaslatok így tehát olcsóbbá, átláthatóbbá, egyszerűbbé, va lamint nem utolsósorban kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a közmédia gazdálkodását és annak működését. A technológiai fejlődés és az új típusú szolgáltatások elterjedése szükségessé teszik a humán és anyagi erőforrások közös gazdasági társaság keretei közé való integrálását, valamint ezek hatékonyabb kihasználását. Az összeolvadás révén a tulajdonosi jogokat kizárólagosan gyakorló Közszolgálati Közalapítvány feladatellátása is jóval eredményesebbé válik, hiszen nem négy, hanem mindössze egyetlen gazdasá gi társaság működését kell a továbbiakban ellenőriznie. A tervezett változásoknak a közönség számára kézzelfogható és érezhető eredményei között a minőségi műsorkészítés, a szolgáltatáskínálat folyamatos bővülése és a digitális világ szükségszerű velejárój ának számító új technológiai eszközök alkalmazása tekinthető. A törvénymódosítás a négy gazdasági társaság egyesülése folytán értelemszerűen a közmédia rendszerének finanszírozását és gazdálkodását, így a Közszolgálati Költségvetési Tanács funkcióját és ös szetételét is érinti. A jelenleg héttagú testület létszáma háromra csökken. Elsődleges feladata nagyban hasonlít a korábbiakhoz, annyi eltéréssel, hogy a forrásnak nem az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók, hanem az alapnak a médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó összegre vonatkozó javaslatáról fejti ki álláspontját szolgáltatástípusonkénti bontásban. Az előzőekben említett módosítási javaslatok röviden összefoglalva mindmind azt a célt kívánják szolgálni, hogy a közmédia rendszere a köz szolgálati misszióját maradéktalanul betölthesse. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat ugyanakkor számos újítást is hordoz magában, amelyek szintén mindmind a fentebb említett célok szolgálatában állnak. Ezen új elemek között említhető az a javaslat, ame ly kötelező jelleggel előírja a közszolgálati médiaszolgáltató számára, hogy évente stratégiai tervet köteles készíteni. Természetesen ennél sűrűbb időközönként is készíthet ilyet, amennyiben úgy gondolja. Ennek keretei között a közszolgálati médiaszolgált ató által nyújtott szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit kell vizsgálnia és értékelnie. A tervezés hosszú távú célja, hogy a technológiai változások, a közszolgálati értékek és a nemzetközi szabályozók folyamatos figyelemmel kísérése mellett lehetővé vál jon az értékes és magas színvonalú médiatartalmak gyártása és a közönség minél szélesebb köréhez való eljuttatása. A javaslatnak a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét érintő másik újdonsága a közszolgálati értékmérés bevezetése (Lukács Zoltán: Az jó lesz.) , amely alapján rendszeresen vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a közmédia mennyiben tesz eleget a vele szemben a jogszabályok és az európai szabályozók által támasztott követelményeknek. Az Európa számos országában már régóta alkalmazott eljárás a nézettség, illetve hallgatottság mellett az egyes szolgáltatások közszolgálati jellegének, vagyis értékének a lehető legnagyobb objektivitással mérni képes belső szabályozás életre hívását és rendszeres alkalmazását követeli meg a jövőben.
