Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A hűség falvairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3090 egy kicsit jellemző, hogy csak harmadik nekifutásra sikerült ezt benyújtania - az előző kettőt, ugyebár, ő maga vonta vissza ezzel kapcsolatban , és még ebben sem tesz említést például a Rongyos Gárdáról, hogy csak a szerint em legnagyobb hibáját említsem e javaslatnak, de lesz majd képviselőtársam, aki másra is rávilágít. Úgy tűnik számomra, hogy kevésbé a kormány tagjaként, mint inkább a térség országgyűlési képviselőjeként, a helyi falvak lakosainak népszerűségét célozva ny újtotta be sajnos ezt a javaslatát, és bár a kormány itt nagyon röviden reagált rá, azért azt gondolom, hogy egy ilyen javaslatnál egy kicsit több alázat kellett volna, még egy miniszter részéről is, vagy pláne egy miniszter részéről - hiszen elvileg szolg át, szolgálót jelentene a szó , és ha már egyéni képviselőként nyújtotta be ezt a javaslatot, és nem a kormány nevében, akkor nem miniszteri bársonyszékéből, hanem képviselői helyéről felállva kellett volna elmondania (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nek i ott van a helye! Mégis, kinek a helyére ült volna?) , a kormány képviselője ugyanis külön felállt, és elmondta azt a sajnos nagyon szűkszavú támogatást, amit azért talán szolidaritásból elmondtak Hende Csaba képviselői önálló indítványa esetén. (Közbeszól ások a Fidesz soraiból: A miniszterek ott ülnek. - Az elnök csenget.) Ami az előrelépést illeti, örülünk, hogy találtak végre valami olyat, amit valóban lehet ünnepelni, elismerésre méltónak tartani. Nagy előrelépés ez, hogyha végre nem Trianont akarják me günnepelni, mert sajnos ünnepnapot csináltak narancsszínre festve a június 4ei gyásznapból. A nemzeti összetartozás napjának nevezik a nemzeti székszakítottság napját, és rendszeresen ünnepségre invitáltak akár itt az Országház épületében is, és szerte az országban sajnos ezt gyakorlattá tették. Értem én azt, hogy önök a legnagyobb tragédiák kapcsán is - akár legyen szó például a kivándorlásról vagy éppen Trianonról - mindig azt mondják, hogy minden megoldott, nincs is itt semmi probléma, azonban nem helye s, hogy ennyire elvakítja önöket az, hogy kormányon vannak. Nem állítjuk, hogy például Tiranon az önök felelőssége volna (Derültség és közbeszólások a kormánypártok részéről: Még jó!) , az más kérdés, hogy annak orvoslásában már viszont - mielőtt nagyokat n evetnek - nagyon komoly felelősségük van, gondoljanak csak 2005. szeptember 26ára, amikor Orbán Viktor korábbi ígéretével szemben feltétel nélkül megszavazták Románia uniós csatlakozását. Ezek bizony komoly pontok, és ha elismerjük a Rongyos Gárda érdemei t, akkor számot kell vetni azzal is, hogy csak az állítólagos rendszerváltás óta közel tucatnyi lehetőség lett volna a békés revízióra. Ezt Raffay Ernő, korábbi államtitkár is, az első Antallkormány államtitkáraként is összefoglalta tanulmányában, és ezek sorát gyarapította csak a talán már a tanulmány megírását követő 2005. szeptember 26ai, előbb említett időpont is, hiszen számos olyan lehetőség volt, amikor igenis lehetett volna élni akár például a vétó jogával Románia uniós csatlakozásával szemben, am it olyan szépen elmondott egy évvel korábban a bálványosi szabadegyetemen Orbán Viktor, sokak szemébe könnyet csalva, csak aztán megfeledkezett itt róla, és egyetlenegy fideszes képviselő sem volt, aki Orbán Viktor korábbi ígérete szerint nemmel szavazott volna erre a javaslatra. Maga Orbán Viktor is a feltétel nélküli támogatás igen gombját nyomta meg ebben a kétharmados törvényben akkor, amikor az MSZPSZDSZkoalíciónak nem volt kétharmados többsége. Tehát ráadásul döntő szavuk volt, és még csak feltételt sem szabtak, még csak a kettős állampolgárság intézményét sem tartották szükségesnek - most, a 10. évfordulón azért emlékezzünk meg erről , hogy az elszakított honfitársainknak kettős állampolgárságot biztosítsanak. Bár a népszavazáson az igenek többségb e kerültek, a választói akarat ez volt, ha nem is jogilag kötelező és kikényszeríthető érvénnyel, de többségbe kerültek az igenek, és a Fidesz nem tartotta szükségesnek, hogy a különböző kétharmados törvényeknél ezt akár csak feltételül szabja. Tehát igeni s azt gondolom, hogy a Rongyos Gárda és a nyugatmagyarországi felkelés példamutatását jó lett volna, ha a gyakorlatba is átültetik a kormányzásban, és az ilyen békés lehetőségekkel - ami akár még most itt a XXI. századot is jellemzi - élhettek volna.
