Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
3025 BARTOS MÓNIKA ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sok vélemény és nagyon sok szám elhangzott már képviselőtársaimtól a mai nap folyamán. Amikor a vitanap témáján gondolkoztam, felidéződtek bennem azok a történetek, amelyekkel a gyermekeinket tanítjuk, és ezek a történetek nem mások, mint a népmesék, azok a történetek, amelyek az életbölcsességre tanítják a fiatalokat. Ezek a népmesék abban megegyeznek - szinte mindegyik , hogy a főhős ezekben elhagyja az otthonát, elmegy egy idegen vidékre, ahol próbákat áll ki, és általában a család szokta is őket támoga tni abban, hogy menjenek el, tanuljanak, gyűjtsenek tapasztalatot, ismerjék meg a világot, és végezzék el azokat a feladatokat, azt a küldetést, amire rendeltettek. Ez azt mutatja, a népmesék ezzel arra tanítanak, hogy igenis az új megismerése és a próbák kiállása a jellemfejlődés egyik nagyon fontos eleme. Azt mondják, hogy az ember akkor tud fejlődni és egy minőségibb életet élni, ha az új megismerése által megismeri saját magát, a környezetét, az embereket, és hogy különböző élethelyzetekben helyesen tud dönteni. A másik gondolat ebből fakad, merthogy az ember személyes életében és az emberiség egészének történetében is az egyik leginkább előmozdító erő a kíváncsiság, az a hajtóerő, ami arra ösztökél bennünket, hogy megismerjük a körülöttünk lévő világot. Tudom, hogy a kíváncsiságnak vannak árnyoldalai is, de nagyon sok áldás származik ebből, hiszen ha a tudományos életet nézzük, az egészségügy, az orvostudomány, a gyógyítás fejlődését, akkor egyszerűen nem értük volna el enélkül azokat az eredményeket, am ikből a jóllét és az emberi élet fakad. Tehát az idegen világ megismerése, az útra kelés, a megszokottból való kiszakadás a fejlődés egyik szükséges feltétele. Ha ezt tekintjük, akkor mi, magyarok, nem vagyunk elég mobilak, mert igaz, hogy nem könnyű ezt m érni - és képviselőtársaim is nagyon sok számra és adatra hivatkoztak , de ha az Európai Bizottság által az elmúlt tíz évre vonatkozó elvándorlási arányszámokat nézzük, akkor a keletközépeurópai országok közül Magyarország áll az utolsó helyen. Igaz, hog y sokakban felmerül az a gondolat, hogy esetleg elmennének, de jóval kevesebben tervezik konkrétan az elvándorlást, erre Pósán képviselőtársam is utalt. Miközben például Romániából a munkaerőállomány több mint 9 százaléka távozott külföldre, addig Magyaro rszág esetében 2,4 százalékos volt ugyanez az arány. Ez azt is jelzi, hogy a magyar munkaerő - ahogy már korábban is mondtam - az Unióhoz velünk együtt csatlakozott országok között a legkevésbé mobil. Még néhány adat képviselőtársaimnak, 2012es Eurostata datokat idézek az elvándorlók száma tekintetében. Észtországban ez 6321 fő, Írországban 89 436 fő, Lettországban 25 163 fő, Litvániában 41 100 fő, Magyarországon 22 880 fő, Lengyelországban 275 603 fő, Portugáliában pedig 51 958 fő. Ha az országok népesség ét és az országok méretét tekintjük, akkor is láthatjuk, hogy ezek a számok elég alacsonyak. Valóban, ahogy Pósán képviselőtársam is említette, a felmérések alapján a 2009 után kiköltözők hazatérési szándékait tekintve csupán 10 százalék mondja azt, hogy n em tervezi a hazatérést, mindenki más azt tervezi, hogy hazatér. Képviselőtársaim említették a fiatalokat, és teljesen egyetértek önökkel ebben, hiszen ők a jövő, és az adatok valóban azt mutatják, hogy a 2009 után kiköltöző magyarok 40 százaléka 2029 év közötti, 37 százaléka pedig 3039 év közötti volt, ezért is fontos valóban, hogy olyan környezetet teremtsünk, ami azt biztosítja, hogy a fiatalok visszatérjenek a tapasztalatszerzés után. Néhány programot említenék képviselőtársaimnak, amivel ezt a kormán y igyekszik segíteni. A fiatalok elhelyezkedésének elősegítése érdekében a középtávú cél minden 25 év alatti álláskereső részére segítség nyújtása uniós források bevonásával. Az ifjúsági garanciaprogram keretében 2018ig valamennyi 25 év alatti fiatal a mu nkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kell hogy kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben kell hogy részesüljön. (1 2.40) A program 2014 decemberében indul, ez az első szakasz. A tartósan állást kereső fiatalok elhelyezkedésére koncentrál, amelyre 40 milliárd forint összegű forrás áll rendelkezésre.