Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2995 termelés különböző tényezőit vizsgálva, hogy főleg az Európai Unióban milyen mozgások történtek, tudju k jól, hogy először a termékek mozoghattak szabadon azzal, hogy lebontottuk a vámhatárokat. Ennek ésszerűségét ma már az Európai Unión belül senki nem kérdőjelezi meg. Sőt, azt mondhatom, hogy ha a termelés egy másik tényezőjét, a tőke mozgását nézem, ebbe n sem látok olyan nagy vitát Európában, mert azt, hogy a tőke jöjjön és a mi irányunkba jöjjön, azt minden ország helyesli. Talán ilyen szempontból nem is vagyunk sikertelenek, a keletközépeurópai térség és így Magyarország sem, amikor a tőkevonzó képessé günket kell felmutatnunk. De ha az egész termelés legfontosabb tényezőjét, a munkaerő mozgását vizsgáljuk, akkor már nagyon ellentmondásos a helyzet. Márpedig az Európai Uniónak egy vívmányáról, egy alapértékéről beszélünk, amikor a munkaerő szabad áramlás ának lehetőségét a közösség értékrendje biztosítja. (10.20) Sokféle ez a munkaerő, ami ideiglenesen nem az országhatárainkon belül találja meg a lehetőségeit. Más típusú az a mozgás, ami mondjuk, Sopron térségében tapasztalható - képviselőtársamra, Firtl M átyásra mutatok , akik úgy hagyják el az országot és vállalnak Burgenlandban, Steiermarkban és nem tudom én, hol munkát, hogy a lehetőség adott számukra: hétvégén újra az országban vannak, vagy akár naponta ingáznak. Más az a munkaerő, ami mondjuk, az én térségemben már, Baranyában - Baranya olyan térség, amely az országnak nem a legprosperálóbb térsége - ideiglenesen úgy hagyja el az országot, hogy kimondottan idénymunkára mennek nagyon sokan a saját szűk környezetemből, mondjuk, Németországba vagy Ausztr iába. Ezek többnyire agrárjellegű munkák. És persze vannak olyanok is - és valószínű, hogy egyre többen vannak olyanok is , akik tartósabban, akár évekre berendezkedve hagyják el az országot és vállalnak külföldön munkát. Ezek egy része kényszerből teszi. Tudom jól, hogy kényszerből teszi, mert itt nem talál átmenetileg életlehetőséget, vagy olyan élethelyzetbe került, amely élethelyzetből való kitörés akkor sikeres számára vagy akkor nyújt több sikert számára, ha átmenetileg nagyságrendekkel több jövedele mhez jut. Beszéljünk világosan: devizahitelesek. Tömegesen vannak köztük olyanok, közülük is a legéletképesebbek, akik a munkaerejüket átmenetileg külföldön hasznosítani tudják, így szereznek többletjövedelmet, hogy abból a csapdahelyzetből, amibe kerültek - hadd ne mondjam, hogy ki lavírozta bele őket , ki tudjanak törni. És van persze és mindig lesz ennek a munkaerőnek olyan része, aki a képzettségénél fogva, a nagyon nagy nyelvtudásánál fogva, a szakértelménél fogva egyszerűen keresi a többletlehetősége ket. A munkaerő egy része azt is érzi, hogy Németországban, Lisszabonban, a Baltikumban - már bármilyen irányba mehet - többletlehetőségekhez jut, mert van olyan kvalifikált, hogy a maga tudását ott is érvényesíteni tudja. Ezekkel az emberekkel sehol nincs gond. Ezeket az embereket boldogan várják, mert ők nem a szociális intézményrendszert koptatják. Az angoloknak az ilyen típusú munkaerővel nincs gondjuk. Lássuk azt tehát, hogy ez egy nagyon differenciált kép, amit itt valamilyen módon vizsgálnunk kellene . Megint a baranyai pozíciómból adódóan: mi mindig tudtuk ott, a határ mentén azt, még a nem szabad világról beszélek, hogy amikor mi röghöz kötötten éltünk… - én is ilyen vagyok egyébként, képtelen lennék elhagyni ezt az országot; és itt most nem hazafias buzgalomról beszélek, hanem a saját megkötöttségeimről, ahogy neveltek, ahogy éltünk, az ember még egy bérleménybe sem akar elvonulni, hanem ragaszkodik a sajátjához. Más országok polgárai nem így szocializálódtak. Nekünk még azzal is gondunk van, hogy az országon belül prosperálóbb térségek irányába elmenjünk és munkalehetőségeket keressünk, nemhogy ezt külföldön tegyük meg. Föltettem a kérdést, hogy értéke az, hogy a magyar munkaerő kevésbé mobil más európai országokkal összevetve. Nem vagyok benne bizt os, hogy ez érték; ebben a mai európai vagy világgazdasági környezetben nem vagyok benne biztos, hogy ez érték.
