Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2981 Azt mindnyájan tapasztaljuk és tudomásul is kell vennünk, hogy az az interkulturális környezet, amelyben élünk, biztosan ad kihívásokat és feladatokat a jövő számára, amelyeknek ugyanak kor meg kell felelnünk. Már 2006ban kiadta az Európai Parlament és a Tanács a 962. számú ajánlást, amely az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat gyűjtötte össze. Ebben megfogalmazásra került, hogy a kulcskompetenciák elengedhetet lenek egy tudásalapú társadalomban, és biztosítják a munkaerő nagyobb rugalmasságát, lehetővé téve az állandó változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást egy egyre nagyobb mértékben összefonódó világban. Fontos tényező továbbá az innováció, a termelő- és a versenyképesség, amelyek hozzájárulnak a dolgozók motivációjához és elégedettségéhez, egyben a munka minőségéhez. Önök is bizonyára tudják, hogy a kulcskompetenciakészlet egyik legfontosabb eleme az idegen nyelven folytatott kommunikáció, amely az anyanye lven folytatott kommunikáció fő készségein felül magába foglalja a közvetítés és az interkulturális megértés készségeit. Ezen készségek leghatékonyabb elsajátítására idegen nyelvű környezetben sokkal nagyobb esély mutatkozik. Ennek érdekében kiemelten támo gatjuk a magyar diákok külföldi ösztöndíjprogramjait. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma két nemzeti irodát is működtet ennek érdekében, amelyek az Európai Unió új programját, az Erasmus Plust koordinálják. A program 2014 és 2020 között 14,7 milliárd euró t biztosít az európai oktatás, képzés, ifjúsági szakma és sport megerősítésére, amely a köznevelés, szakképzés, felsőoktatás, felnőtttanulás, az ifjúságügy és sport szektoraira egyaránt kiterjed. A magyar kormány által elindított „Campus Hungary” program hatására is sok magyar hallgató vehetett részt a közelmúltban ausztriai részképzéseken. A hazai sajtóban számos esetben látnak napvilágot olyan cikkek, amelyek szerint a magyar fiatalok tömegesen mennek külföldre egyetemre, és ez természetesen a mindenkori kormány hibája. A modern Európa egyik legnagyobb vívmánya, hogy bárki számára elérhető a hallgatói mobilitás. Diákjaink külföldi országokba mennek tudást, tapasztalatot szerezni, magyar egyetemeinkre pedig külföldről érkeznek szép számban diákok. De mit i s mutatnak ma a statisztikák? Magyarországon felsőoktatási intézményekben 2012 októberéig mintegy 337 ezer hallgató folytatta a tanulmányait. Ez a létszám tartalmazza a Magyarországon ekkor tanuló 20 176 külföldi állampolgárságú hallgatót is. Ha a külföldi ek számát az összlétszámból kivonjuk, akkor nagyjából 317 ezer magyar állampolgárságú hallgatóról beszélhetünk, akik itthon, Magyarországon folytatják felsőoktatási tanulmányaikat. Azt megállapíthatjuk, hogy a külföldi hallgatók aránya Magyarországon 2012 őszén összességében 5,9 százalékos volt. 2013 októberében a teljes hallgatói létszám mintegy 320 ezer főt tett ki, közülük 23 208 fő volt külföldi állampolgár. Érdemes figyelni az egy év alatt bekövetkezett emelkedésre, számnövekedésre. A külföldi hallgató k aránya tehát 7,8 százalékra emelkedett. A külföldön tanuló magyar diákjainkról 2011es adatok állnak rendelkezésünkre. Eszerint a legnépszerűbb célországokban tanulók száma, minden híresztelés ellenére, nem változott drasztikusan. 2011ben Ausztriában a hivatalos osztrák statisztika szerint 1539 magyar állampolgárságú hallgató tanult az egyetemeken, Németországban azonban ugyanekkor mindössze 1677 fő tanult, az Egyesült Királyságban 1147 magyar hallgatóról tudnak a statisztikák. Mivel a magyar fiatalok dö ntő többsége angolul vagy németül beszél, a többi európai országban a tucatnyitól legfeljebb pár százig terjed a magyar állampolgárságú hallgatók száma. Összehasonlításul a német felsőoktatás 2011es adatai: a hallgatói összlétszám 2,2 millió, ebből külföl di állampolgár 252 ezer fő, azaz a hallgatók 11,3 százaléka. Ez az arány magasabb a Magyarországon jelenleg mért 7,8 százaléknál, ami egyfelől kijelöl egy fejlődési potenciált a magyar felsőoktatás számára, másfelől világosan jelzi egy világnyelvet beszélő ország minőségi felsőoktatásának a vonzerejét. Azonban Németország nem csak fogad hallgatókat. A német statisztikai adatok alapján 2010ben mintegy 127 ezer német állampolgárságú hallgató tanult külföldi felsőoktatási intézményekben, ami
