Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 2. kedd (35. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2865 A települési támogatás forrásának biztosítása céljából a törvényjavaslat rö gzíti, hogy a helyi iparűzési adót és a települési adót elsősorban e célra kell felhasználni. A törvényjavaslat rendelkezik továbbá az egyes állami vagyontárgyak tulajdonjogának ingyenes átruházásáról is. Az állam 2012. január 1jén Esztergomtól átválla lta az óvodák kivételével a köznevelési intézmények és egyes szociális intézmények teljes feladatellátási kötelezettségét, valamint a feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont. Az átvételt 2012ben a városban kialakult helyzet indokolta. A város ugyanis nem tudta ellátni számos kötelező feladatát. Ez a feladatátvétel azonban egy évvel megelőzte az önkormányzati rendszer átalakítását, amelynek keretében egységes elvek mentén a települési feladatok egy része az államhoz került, ebből fakadóan az Esztergomban f ennálló helyzet számos tekintetben eltér az általánostól. (10.20) Ez az egyedi helyzet mára már semmivel sem magyarázható, erre tekintettel indokolt Esztergom esetében a kötelező feladatok ellátását az általánoshoz igazítani. Ez alapján az önkormányzati és állami feladatok megoszlása Esztergom esetében is az országos gyakorlatot követné, ezzel Esztergomnak is ugyanazok lennének a feladatai, mint az ország többi hasonló önkormányzatának, illetve a feladathoz kapcsolódó vagyon tulajdonjoga is ugyanúgy alakuln a Esztergomban, mint másutt az országban. A javaslat módosítja továbbá a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséhez kapcsolódó hatósági fel adatok hatékonyabb ellátásának lehetőségét. A jövőben a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényből eredő feladatok ellátásáért kormányrendeletben kijelölt állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet lesz a felelős. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban a törvényjavaslat VI. fejezetében szereplő igen fontos további törvénymódosításokról is ejtsek néhány szót! Ezek között elsőként a személyi jövedelemadóról szóló törvényt említeném, amelynek módosítását az indokolja, hogy a fogyasztási kölcs önszerződések devizanemének forintra váltása tényleges időpontjában az azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás, tehát a rögzített árfolyamtól. Ennek következtében a magánszemélyt kisebb kötelezettség terheli a továbbiakban, mint az azonnali árfolyamon tö rténő átváltás esetén; ez eredményét tekintve egyenértékű a tartozás egy részének elengedésével. Indokolt tehát, hogy megteremtsük a jogszabályi hátterét is annak, hogy a megszűnt kötelezettség adómentes legyen. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárak ról szóló törvény módosításáról a törvényjavaslat benyújtása óta kibontakozott vita okán részletesebben kívánok szólni. Köztudomású, hogy a nyugdíjrendszer a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság miatt 2010re az összeomlás szélére került. A magyarok nyugdí jmegtakarításainak nagy részét külföldi pénztárak kezelték, az állami nyugdíjkassza hiánya egyre nőtt; a Gyurcsánykormány már csak IMFhitelből tudta fizetni a nyugdíjakat, a Bajnaikormány pedig 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a nyugdíjkasszát. E z növelte az államadósságot, így a korábbi rendszer fenntarthatatlan volt. Beszédes tény, hogy 2008ban és 2009ben a baloldali kormányok alatt 50 ezer embert irányítottak át a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe, a pénztárak rossz befektetései m iatt ugyanis nem tudták az akkor nyugdíjba menők nyugellátását biztosítani. Ha az előző kormányokon múlt volna, ma milliók lennének nyugdíjellátás nélkül. Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságának nyugdíjszakértője és a Világbank álláspontja s zerint is alapvetően hibás volt a magyar kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer finanszírozási modellje. A Bizottság szakértője szerint a korábbi rendszer nem volt alkalmas arra, hogy a pénztártagok megtakarításokat érjenek el. A korábbi magánnyugdíjpénztá ri rendszer nem szolgálta az állampolgárok érdekeit, megtakarításokat nem a magyar polgárok, hanem a pénztárak tudtak elérni. A nyugdíjrendszer átalakítása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az állam biztosítani tudja a mostani és a leendő nyugdíjasok ellátá sát. A kötelező magánnyugdíjpénztártagság megszüntetésével és a nyugdíjjárulékok állami alapba terelésével megszüntettük az állami nyugdíjalap növekvő
