Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 1. hétfő (34. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
2842 oktatási rendszer működtetéséből, fenntartásából. Úgy látszik, a múltba, ahogy még inkább a Kelet felé tekintő negatív tendenciák tovább folytatódnak a választások után is. Többször ráijesztettek az alapítványi iskolákra, és a jövő évi költségvetési javaslattal újra a frászt hozták rájuk. A költségvetést megalapozó salátatörvényt részletesen megvizsgálva a veszély sajnos még mindig nem múlt el. A jövőben még kevesebb garancia biztosítja, hogy ugyanann yi forrást kapjanak a pedagógusbérek kifizetésére, mint más iskolák. A tervek szerint csökkenteni akarják a gimnáziumi férőhelyek számát. Most derült ki az is, hogy az eredeti ígéretekkel ellentétben mégsem kapnak automatikus béremelést a pedagógusok sem. Az LMP úgy érzi, hogy a tavaszi választások után új lendületet vett az Orbán Viktor által megálmodott munkaalapú társadalom kiépítése. Az oktatási rendszerből lemetszenek minden olyan elemet, amely a tudás bővülése felé vinne, amely eltér az államosított, központosított logikától, amely más minőséget képvisel. Az erre utaló jelek egyértelműek. Most úgy látszik, a két tannyelvű iskolákat vették célba. Nem először történik ez, két évvel ezelőtt is próbálták vegzálni őket, emlékszünk rá jól. Akkor a rendelette rvezet a matematika és a történelem tárgyak célnyelvi oktatásának megtiltását helyezte kilátásba. Most, amiről szó van, az tényleg ellehetetlenítené ezeket az innovatív műhelyeket. A nyelvi alapozó évfolyam sajátosságai miatt nem teljesíthető az az új felt étel, hogy a képzés indulásának idején a tanévre beiratkozott tanulók legalább 80 százaléka maradjon az adott intézményben érettségizni is. Továbbá hiába rendelkeznek az átlagon felüli nyelvtudással ezek a tanulók, nem biztos, hogy 90 százalékuk le fogja t udni tenni a nyelvvizsgát vagy az emelt szintű érettségit. Nem azért, mert nem tudja, hanem mert nem akarja, például a felvételi pontszámokkal való kalkuláció miatt. De az is lehet, hogy a legkiválóbbak már nem itthon, hanem valamelyik külföldi intézménybe n érettségiznek. Az előbb említett adminisztratív előírások olyan mennyiségi kritériumokat állítanak fel, amelynek a két tannyelvű iskolák nem tudnak megfelelni. Nem azért, mert rosszak lennének, vagy az itt tanulók nem teljesítenének elég jól. Ellenkezőle g: túl jól teljesítenek. Főleg úgy teljesítenek jól, hogy ezen intézménytípusok esetében sem igaz, hogy csak az elit gyermekeit fogadnák, sőt sokszor éppen az ellenkezője igaz. Tisztelt Ház! Az LMP szerint a két tannyelvű iskolákra vonatkozó kritériumok be tarthatatlanok, és már rövid távon is az ilyen típusú intézményeknek a megszűnését eredményezhetik. Ha a kormány valóban szabályozni akarja a két tannyelvű gimnáziumokban folyó képzéseket, akkor a mennyiségi helyett minőségi kritériumokat írjon elő. Még jo bb lenne, ha nem csupán az adminisztratív szigorításon gondolkodnának, hanem érdemi oktatáspolitikai lépésekben, forrásbővítésben is. De bármit is lépjen a kormány, előtte egyeztesse a terület szereplőivel, főleg az érintettekkel! Nagyon sokszor láttuk már , hogy mindenki feje fölött hoznak döntéseket. Elfogadhatatlan az, hogy a két tannyelvű iskolák a vonatkozó kormányrendeletből értesülhettek csak az új működési feltételeikről. Az LMP azonban jelen esetben próbálja jóhiszeműen közelíteni a problémát. Remél jük, hogy nem szándékosan az volt a céljuk, hogy ellehetetlenítsék ezeket az intézményeket, talán csak nem voltak elég figyelmesek. Nem látták, hogy az új érettségire vonatkozó feltételek előírása ezen intézmények számára betarthatatlan lesz. (23.30) Lehet , hogy valaki vagy valakik hibáztak a minisztériumban. Tévedések előfordulnak, de azokat még időben lehet korrigálni. Most még nem késő, meg lehet változtatni a két tannyelvű iskolákat súlyosan hátrányos helyzetbe hozó rendelkezéseket. Kérdés, hogy megtesz ike. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK :
