Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 1. hétfő (34. szám) - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
2830 milyen odafigyelést kíván a történet az elkövetkezendő időszakban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Vágó Sebestyén képviselő úr, Jobbik. VÁGÓ SEBESTYÉN ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elsőként szólnék a gyermekek után járó díjakról, kedvezményekről, juttatásokról. A kormánynak ezzel a törekvésével egyetértünk, és úgy gondolom, hogy több éves vagy akár két évtizedes adósságát törleszti ezzel a kormány, a mindenkori kormány és a parlament, hogy akár az ilyen juttatásokat , akár a különböző ellátási formákat átnevezi, és a pejoratív - a számomra, meg úgy látszik, hogy a kormánypártok számára is pejoratív - értelmű szavakat lecseréli. Így a terhességigyermekágyi segélynél már nem beszélünk terhességről és nem beszélünk segé lyről, hanem csecsemőgondozásról beszélünk és díjról beszélünk. Vagy akár párhuzamban említhetném a régi terhesgondozás helyett a várandósgondozás bevezetését. Itt is a „terhes” szónak a kiküszöbölése, úgy gondolom, hogy egy pozitív folyamatnak tekinthető, mert hogyha a jelenlegi demográfiai helyzetet meg akarjuk változtatni, akkor igenis ezeken a fogalmakon is változtatnunk kell, mert a fogalmak véleményem szerint a fejekben is rendet rakhatnak. Tehát egy várandósságot, egy gyermekvárást sokkal könnyebben vállal akár egy erre készülő szülő, mint akár egy terhességet, és úgy is gondolom, ebben érintett hölgyekkel is beszélve, hogy semelyik hölgy sem tekinti tehernek ezt az áldott állapotot és a gyermekvárás időszakát. Viszont aggályos észrevételeim is vannak itt a változtatásokkal kapcsolatban, amit már mások felszólalásaikban említettek, például az, hogy tágul a kizáró okoknak a köre, hogy így kikerülnek a jogdíjak és kikerülnek a jövedelemadó hatálya alá nem tartozó jövedelmek is azoknak a köréből, akik igé nybe vehetnék ezeket a kedvezményeket. A másik, amit már régebben is kifogásoltunk, másfajta módosításoknál, ez pedig a javaslatban említett, gyermekek után járó díjak összegének a maximalizálása. (22.30) Úgy gondolom, hogy ez negatív folyamatokat indíthat el, ugyanis ha a minimálbér kétszeresének 70 százalékában maximalizáljuk ezeket az ellátásokat, akkor ezzel azokat a szülőket, azokat az édesanyákat, akik átlag feletti jövedelemmel vagy egy jobb jövedelemmel rendelkeznek, arra ösztönözzük, hogy ezeknek a lejárati ideje előtt újból munkát vállaljanak és munkába álljanak. Akár a saját tanulmányaim, akár a saját tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy szerintem a gyermek egészséges személyiségfejlődéséhez, egészséges szocializációs folyamataihoz véleménye m szerint minimum hároméves korig biztosítani kéne a teljes ellátást egy szülőnek, hogy otthon tudjon maradni a gyermekével, de ha a gyed összegét maximalizáljuk, akkor azt fogjuk elérni, hogy egyéves kora előtt már azok a szülők, azok az édesanyák, akik e gy magasabb jövedelmi kategóriába tartoztak, nem tudják vállalni a jövedelemkiesést, és ha a kialakított életszínvonalukat nem tudják fenntartani a minimálbér kétszeresének 70 százalékából, akkor ez őket arra fogja ösztönözni, hogy hamarabb munkába álljana k, és így a gyermekeik elveszítik annak a lehetőségét, hogy az egészséges fejlődésükhöz szükséges időt otthon az édesanyjukkal töltsék. Több esetben említi a praxisjog kérdését a törvény. Bár ebben a törvényjavaslatban nem szerepel, de a praxisjognak egy a nomáliájára szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét, amit én mint szociális szakember kaptam jelzésként a saját szakmámból, ez pedig az, hogy tartós bentlakást nyújtó intézményeknél 200 fő fölött kötelező egy főállású orvos alkalmazása ezen intézmények ben, legyen szó például idősek otthonáról vagy ápolást, gondozást nyújtó intézményről. Az intézményvezetők azzal küzdenek, hogy egy orvos nem igazán szeretné a közalkalmazotti státus által nyújtott bért saját magának, éppen ezért ezekre a speciális esetekr e szükség lenne egy speciális praxisjog bevezetésére, hogy a gyakorló orvosok számára vonzóvá tegyük azt a lehetőséget, hogy akár intézményi orvosként
