Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 1. hétfő (34. szám) - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):
2827 Az elmúlt négy évben is figyelemre méltó lépések történtek ezen a területen. Ha a 2015ös költségvetési tervet nézzük, akkor tovább folytatódott az alapellátás finanszírozási megerősítése, és 2010hez képest 30 százalékkal töb b pénz jut az alapellátásra, az alapellátás finanszírozására 2015ben. Az államtitkár úr is jelezte, hogy nemcsak 2015ről beszélünk az alapellátás megerősítésében, hanem tovább folytatódik 2016ban is. 2015ben a költségvetési tervezetben 10 milliárd fori nt többletforrás van már a háziorvosi rendszer erősítésére, ami havi szinten körülbelül 130 ezer forint többletpénzt ad minden praxisnak, és ezt a megerősítést, finanszírozási megerősítést fogjuk 2016ban is folytatni. A mostani törvényjavaslatban több oly an rendelkezés is megjelenik már a módosítások között, amely kifejezetten a háziorvosi rendszer védelmét, a praxisjog védelmét biztosítja. Az önálló orvosi tevékenységekről szóló törvény módosításának értelmében az önkormányzatnak a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő szerződéskötést megelőzően a jövőben ki kell kérnie a praxisjogot engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét. Ez a módosítás lehetővé tudja tenni azt, hogy az önkormányzat és a háziorvos között kötendő feladatellátás i szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében a praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv segítséget nyújtson. Mindezek a rendelkezések a háziorvos szerződéskötésekor fokozottabb védelmet adnak. Tisztelt Képvise lőtársaim! Ha az alapellátást erősíteni tudjuk, azzal a kórházaink, szakrendelőink terhelését tudjuk csökkenteni, ez pedig nem más, mint hogy a betegeknek, az orvosoknak is jobb lesz, és a költségvetésnek pedig egyaránt kedvezőbb, mert az olcsóbb ellátás f elé tudjuk a betegek gyógyulását biztosítani. Az elmúlt négy év kormányzati gyógyszerpolitikájának következtében a gyógyszerellátás ma már gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag is érzékenyebbé vált, mint 2010ben. A mostani tör vényjavaslat gyógyszerügyeket érintő rendelkezései fontos új részletszabályokat hoznak a hamis gyógyszerek, illetve az úgynevezett dizájnerdrogok elleni küzdelem érdekében. A dizájnerdrogok elleni hatékony fellépést a kormány már a 201014es ciklusban is prioritásként kezelte, mivel terjedésükben ugrásszerű növekedés volt megfigyelhető, éppen ezért a lakosság egészségének megőrzése érdekében a kormány 2012 áprilisában kiadta a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és az új pszichoaktív anyagokkal végezhe tő tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékbe vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló jogszabályt. A dizájnzerdrogok a lehető legszigorúbb megítélés alá kell hogy tartozzanak az általuk képviselt kiemelt társadalmi kockázat miatt. Ennek érdeké ben eddig 39 új pszichoaktív anyag kerül fel a gyógyszertörvény szerinti pszichotróp anyagok listájára. A közegészségügyi kockázatok minimalizálhatók azzal, hogy a bizonyítottan egészségügyi és szociális problémát jelentő új pszichoaktív anyagok szigorú ko ntroll alá kerülnek. Sajnálatos módon a hamis gyógyszernek mondott termékeket gyakran próbálják illegálisan az interneten is terjeszteni. Ezzel megtévesztik és az orvosi, gyógyszerészi ellenőrzés hiányában súlyos veszélybe sodorják a tájékozatlan fogyasztó kat, tehát fontosnak tartom ezért azt a módosítást, amely bizonyos esetekben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét teszi lehetővé, és ennek eredményeként hatékonyan fel tudunk lépni a gyógyszerhamisítókkal szemben, és a gyógyszerbizton sági és gyógyszerészeti államigazgatási szervbe vetett közbizalom is ennek eredményeként erősödni fog. Tisztelt Ház! Egészségügyi rendszerünk működőképességének talán legfontosabb összetevője a rendszerben dolgozó orvosaink, ápolóink áldozatos munkája. Ezé rt számukra olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyekkel csökkenteni tudjuk körükben a migrációt, vagyis a vendégmunkásnak állást, és ugyanezt a célt kell kitűznünk a leendő orvosaink, egészségügyi dolgozóink esetében is. A bérviszonyok és az egyéb mun kakörülmények javítása mellett mindennek egyik eszköze a szakorvosképzési rendszer megújítása és továbbfejlesztése.
