Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
2665 és ehhez képest, illetve gazdasági erejükhöz mérten a dohán ygyártó vállalkozások maguk nem arányosan járulnak hozzá a közkiadásokhoz… Én most szeretnék néhány részletet felolvasni a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia - mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (20112020) helyzetelemzéséből és annak az egész ségügyi ellátáshoz való hozzáférés fejezetéből: „Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. - Előre kiemelném, hogy ugyebár a FideszKDNP kormánya készítette ezt az anyagot. - Az ország népességének általános egészségügyi állapota meglehetősen kedvezőtlen képet mutat. A helyzet közismert jellemzője, hogy Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartammutató lényegesen elmarad még a szerény gazdasági teljesítmény alapján elvárható értékektől is. Emellett az általánosan kedvezőtlen helyzet mellett k ülönösen súlyos problémákat jelentenek az egészségügyi állapotban tapasztalható, jellemzően területi különbségek, amelyek pontosan követik a társadalmigazdasági különbségeket. Az egészségügyi ellátásban a társadalmi hátrányok szempontjából az alapszolgált atások hiányosságai jelentik a legelemibb hozzáférési problémákat. Az utóbbi időszakban az alapszolgáltatásokat tekintve a népességszám csökkenése ellenére romlott az ellátottság mutatója. A szegmentált ellátórendszerre jellemző adat, hogy az orvosok lakos ságszámhoz viszonyított száma SzabolcsSzatmárBereg megyében a legalacsonyabb, még annak ellenére is, hogy BorsodAbaújZemplén megye mellett itt történt a legszámottevőbb javulás. A 46/2003. (IV. 16.) országgyűlési határozat szerint működő nemzeti népegé szségügyi program fő fókusza a népegészségügyi célú célzott szűrővizsgálatok működtetése. Az intézkedések között ugyan megjelennek a kifejezetten hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat érintő intézkedések, például iskolai felvilágosító, nevelő programok , ám ezek jelenlegi mennyisége, szervezettsége nem elegendő ahhoz, hogy a területen szükséges változások elinduljanak. Komoly egyenlőtlenségek vannak a gyermekek egészségi állapotában és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben is. Ezért nagyrészt a szociális tényezők a felelősek. A gyermekeket érintő halálozások és egészségi problémák 3050 százaléka hozható összefüggésbe a szülők hátrányos társadalmigazdasági helyzetével. Az egészségfejlesztés az élet első éveiben a leghatékonyabb, de a jó egészsé g már a fogantatás előtt megalapozódik.” Folytatnám a részletet: „A házi gyermekorvosi ellátottságra jellemző, hogy a hálózat hiányos, vagy egyáltalán nincs jelen ott, ahol a legnagyobb arányban élnek halmozottan hátrányos helyzetű, köztü k roma gyerekek, ott alacsonyabb a tízezer gyermekre eső gyermekorvosi praxisok száma. Így például a középmagyarországi régióban közel kétszer olyan magas, mint az északmagyarországiban. A védőnői hálózat kiemelt feladata a minden korosztályra kiterjedő p revenciós ellátás. A hátrányos helyzetű térségek eredményes védőnői ellátását nagyban hátráltatja azonban, hogy sok a betöltetlen állás. Az északalföldi régióban 2007ben az állások 10 százaléka nem volt betöltve, illetve számos körzetet tartós helyettesí téssel tudnak csak ellátni. Emiatt a jogszabályban megengedettnél - 250 fő – lényegesen magasabb a hátrányos helyzetű régiókban az egy védőnőre jutó ellátottak száma.” És most fog jönni a lényeg. Megint hangsúlyozom, ez az önök által készített anyag: „Az e gészséget befolyásoló rizikófaktorok között a dohányzás: a roma lakosság 77,4 százaléka dohányzik, szemben az összlakosság 31,4 százalékával; a magas vérnyomás: a roma lakosság 87 százaléka szenved magas vérnyomásban, szemben az összlakosság 32 százalékáva l; valamint táplálkozási problémák és a prevenciós tevékenységek hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezők. Egy SzabolcsSzatmárBereg megyében végzett kutatásban a következőket állapították meg. Az aktív dohányzás és a környezeti doh ányfüstártalom szignifikánsan gyakoribb a romák, mint a nem romák között. A romák több mint kétharmad része 18 éves kor alatt gyújtott rá az első cigarettára, a
