Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF
2655 A magyarországi dohányzás mint fellépő és egyéni állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója az egészségügyi közgazdasági elemzések szerint mintegy 80 milliárd f orint. A magyar lakosság dohányzás miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadása 2010ben - lassan mondom - 440 milliárd forint körül volt. A dohányzás miatt szükségessé vált közvetlen egyéni és állami kiadások összesen 350 milliárd forint összeget tesznek ki, ebből az államra háruló kiadások megközelítik a 300 milliárd forintot, amelynek háromnegyede egyébként az EAlapot terheli. A dohányzás egészségügyi költségvetését terhelő közvetlen kiadásai elérik annak 15 százalékát s a 2010. évi hiány közel 2,5szer esére rúgnak. A dohányzásnak tulajdonítható közvetett, azaz a korai halálozáshoz és megbetegedésekhez kapcsolódó jövedelemvesztést magában foglaló kiadások is meghaladják körülbelül a 80 milliárd forintot nemzetgazdasági szinten. Ebből a legnagyobb összege t a gyógyszerkiadások, a fekvőbetegellátás, a korai halálozás miatti jövedelemkiesés és a rokkantnyugdíj jelenti; ezek az együttes kiadásoknak közel a 80 százalékát teszik ki. A dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel félmillió embert láttak el a m agyar kórházakban 2010ben. A betegek több mint harmada, a férfibetegek közel fele, a nők több mint negyede dohányzás miatt került a kórházba. A járóbetegszakrendelésben sem sokkal biztatóbbak a számok, ott ugyanis a dohányzással összefüggésbe hozható bet egségek miatt 2010ben mintegy 440 ezer beteg jelent meg, közel 40 százalékuk a dohányzás miatt. Ez az arányszám a férfibetegeknél 45, a nőknél 32 százalék volt. A dohányzás visszaszorítása érdekében egyébként a kormány nemcsak az úgynevezett dohánykisker eskedelmi piacot rendezte át vagy arra vonatkozólag hozott szabályokat, hanem 2011. április 26án nagy többséggel döntött a nemdohányzók védelméről szóló törvény 42. módosításáról, amelynek értelmében 2012. január 1jétől fő szabály szerint a közforgalmú, zárt légterű helyeken, közösségi terekben tilos lett a dohányzás. Emlékszem az akkori parlamenti vitákra, ahol jó néhány képviselőtársam - főleg az ellenzék részéről - a célokat egyébként elfogadva, de némileg kettős mércével mérve, a kiskereskedelmi forga lom és a gazdasági hatások negatív voltára hívta föl elsősorban a figyelmet. Az azóta eltelt időszak bizonyítja azt, hogy ez semmilyen módon nem vetette vissza a vendéglátók és ezeknek az üzleteknek a forgalmát, sőt a saját ismereteim szerint jó néhány hel yen amiatt, hogy nem áll a dohányfüst a vendéglátóhelyeken, pozitív vendégszaldóval rendelkeznek. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A jogszabály módosításával akkor Magyarország csatlakozott azokhoz az országokhoz, ame lyek Európa egyik legkorszerűbb dohányzásellenes szabályozását valósították meg, amellyel megfelelnek az Európai Unió és a WHO egészségügyi és szakmai elvárásainak és ajánlásának is. Egyébként csak itt, ezen a területen jelezném, hogy a dohányzás visszaszo rítása érdekében tett erőfeszítéseikre tekintettel az Egészségügyi Világszervezet - amelyik nem vádolható feltétlenül egy elfogult szervezetnek - a dohányzásmentes világnapon, 2013. május 31én Orbán Viktor miniszterelnök úrnak adott át kitüntetést a nemdo hányzók védelmére hozott intézkedései miatt. A fogyasztókkal történő költséghatékony kommunikáció érdekében 2013. január 1jétől a dohánytermékek túlnyomó része csak képekkel és illusztrációkkal kombinált egészségügyi figyelmeztetéssel, illetve ilyennel el látott csomagban hozható forgalomba. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket 2014. március 1jétől egységes, meghatározott tartalmú és formájú felirat és jelzés alkalmazásával, sz embetűnő módon kell megjelölni. (14.00) Tisztelt Képviselőtáraim! Tény, hogy Magyarországon a dohányzás döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, illetve a halálozási okok között is kiemelt helyen szerepel. Kétségtelen,
