Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2604 szerint mára ez az arány 12 százalékra csökkent, a szigorú és folyamatos ellenőrzéseknek is köszönhetően. 2013. október 21e és november 27e között végeztek egy felmérést, 103 magyar oktatási intézmény 4018 tanulója töltötte ki a kérdőívet. Ebben a dohányzási gyakoriságot, a hozzáférést, a média és a reklámok hatását vizsgálták. A 2012es és ’13as adatokat összehasonlítva látszik, hogy 57 százalékról 45 százalékra csökkent azok aránya, akik kipróbáltak valamilyen doh ányterméket, és 64,5 százalékról 69,5 százalékra nőtt a nemdohányzók aránya. A fiatalabb generációnál tehát egyértelműen javuló tendencia figyelhető meg, a 39 év alattiak esetében azonban mindkét nemnél nagymértékű a javulás, kevesebben dohányoznak, mint k orábban. Természetesen hátra nem dőlhetünk, a folyamatnak még csak az elején vagyunk, különösen a nők érintettsége miatt. A KSH szerint hazánkban a 40 év feletti korosztályban egyre magasabb a dohányzó nők aránya, és míg a férfiak közül az utó bbi 13 évben egyre többen letették a cigarettát, a nőkről ugyanez nem mondható el. A férfi népesség fele, a nők harmada nikotinfüggő. Az elmúlt 12 évben közel 10 százalékkal csökkent a dohányzás okozta megbetegedésben elhunyt férfiak száma, miközben a nők hasonló halálozási mutatója a másfélszeresére nőtt. Szakemberek mindezt a nők megváltozott szerepével, a rájuk rakódó egyre nagyobb terhekkel magyarázzák. (Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.) Felvázolnám a törvényjavaslat főb b elemeit, lényeges pontjait. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükséges a dohánytermékkiskereskedők beszerzési tevékenységét szabályozott keretek közé szorítani. Nemkívánatos piaci jelenségek alatt azt ért em, hogy például nagykereskedők az úgynevezett polcképre vonatkozó előírások be nem tartása miatt vagy éppen dohányterméknagykereskedők önkényes elhatározása alapján egyes dohányboltok nem kaphattak dohányárut. A javaslat egyértelműsíti, hogy a dohányterm ékkiskereskedelem szabályozása körében az állam jogosult annak meghatározására, hogy a koncessziós kiskereskedők milyen módon szerzik be a dohányterméket. Ez a szabályozás kifejezetten nem eredményezi a dohányterméknagykereskedelem monopolizálását. A nag ykereskedők továbbra is végezhetik azon alapvető tevékenységüket, amelynek célja a dohánytermékek hazai szabad forgalomba bocsátása. A javaslat rögzíti, hogy a dohánytermékkiskereskedő dohánytermékkiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabad forgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohánykiskereskedelmi ellátótól vásárolhat, és az ezzel ellentétes jogügylet semmis. Ezen a ponton azonban érdemes tisztáznunk néhány félreértést. A szabályozás nem monopolizálja a dohányterméknagykereskedelmet, és tevékenységük érdemét sem korlátozza. Továbbra is ők végzik Magyarországon a termékeik gyártását vagy szabad forgalomba bocsátását, az árak meghatározását. Kereskedelmi politikájukat a törvény keretei között továbbra is szabadon határozhatják m eg, dohánytermékkiskereskedők felé tett javaslatokkal, ajánlatokkal élhetnek. Ugyanakkor a dohánytermékbeszerzési rendszerrel függetlenné válik a dohányellátás a dohánytermékkiskereskedők és a nagykereskedők közötti egyéb, például polcképre vonatkozó me gállapodásaitól. A javaslat a dohányterméknagykereskedő kötelezettségévé teszi azt, hogy mindenkor megfelelő készletet biztosítson az ellátó részére, és így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a beszerzési források nem megfelelő kezelésével az ellátó társa ság korlátozná a versenyt. A másik, eladási oldalon pedig a dohánykiskereskedelmi ellátó feladata mindenkor pontosan azon árucsoport rendszeres kiszállítása a kiskereskedők felé, amelyet a kiskereskedők megrendelnek. Fontos, hogy megszűnik az árukapcsolás kötelezettsége, amelyet a dohányterméknagykereskedők korábban előírtak. A javaslat a fentieken túl pontosan szabályozza, hogy a dohányterméknagykereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek megállapodásokat. Ez azonban független marad
