Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
2586 Ennek egy része kiváltható azzal, ha az energiahatékonyságot komolyan vesszük, és az épületszig etelésekre, az épületgépészeti megoldásokra a jelenleginél sokkal nagyobb forrásokat fordítunk. Itt a kvótakereskedelemben is van egy ilyen európai uniós szabályozás, hogy az ebből származó bevételek 50 százalékát ilyen célra kell kötelezően fordítani. Ezt kellene ésszerűen felhasználni, illetve még további forrásokat erre a területre csoportosítani, hogy ne kerüljön energiaéhségbe Magyarország a következő évtizedekben, és ne kerüljünk energiaimportfüggőségbe sem annál nagyobb mértékben, mint ahogy már mos t is vagyunk. Hiszen harmincegynéhány százalékát importból fedezzük most is az elektromos áramszükségletünknek, ami nyilvánvalóan nem jó az országnak, mert hiába vannak egyébként gázmotoros és egyéb erőműveink, amelyek viszonylag modernek és hatékonyan tud nának villamos áramot termelni, ha állnak, mivel az importáram jelen pillanatban gazdaságilag jobban megéri, tehát importálni az áramot. Ezen kell hosszú távon elgondolkodnunk úgy, hogy az ország energiabiztonsága szempontjából is jó legyen és fenntartható sági, klímavédelmi szempontokból is. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Ezek sorában elsőként megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, LMP. P arancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sallai Róbert Benedek képviselőtársam, mint ahogyan azt ígérte is, a vezérszónokijában gyakorlatilag kitekintett a törvényből, így én most meg tehetem azt, hogy magára a törvényjavaslatra koncentrálok, nevezetesen, hogy konkrétan abból mi olvasható ki. A tárgyalásra kerülő törvény nem könnyű olvasmány. Az indoklás pedig szerény útmutatást ad a döntéshozók számára azzal kapcsolatban, hogy miért is kell a törvényt módosítani. (8.50) Valójában ennek egyetlen magyarázatát az uniós joggal való harmonizáció jelenti az indoklás szerint, de nem tudjuk meg belőle, hogy mik is azok a fluortartalmú üvegházgázok, a továbbiakban csak Fgázoknak nevezem majd, m i lehet a szerepük a globális felmelegedésben, és kik a felelősek ezek kibocsátásáért. Az Fgázokat a hűtő- és klímaberendezésekben, hőszivattyúkban, a kereskedelemben, az iparban és a háztartásokban, habosítókban, tűzvé delemben, aeroszolos palackokban és oldószerekben találhatjuk meg. A leggyakoribb Fgázok a hidrofluorkarbonok, HFCk - a továbbiakban így fogom használni , amelyek a még ennyire sem kívánatos klórozott és fluorozott szénhidrogének generációját követték. Mint ismert, az 1988ban elfogadott montreali protokoll vezette ki a klór- és fluortartalmú szénhidrogéneket az ipari alkalmazásból, miután azok ózonkárosító hatása bizonyítottá vált. Ugyan e formában megszabadultunk az ózont károsító anyagok legveszélyese bb formájától, de a helyettesítésre használt Fgázok nem oldották meg az éghajlatot módosító üvegházgázok problémáját. Az Fgázok globális felmelegítési potenciálja ugyanis fajtájuktól függően több százszoros, akár tízezerszerese is lehet a széndioxid fel melegítési tulajdonságánál, és néhányukat a hosszú, akár ezeréves légköri tartózkodási időtartam is jellemzi. Ugyan csekély a légköri koncentrációjuk, de a nagy felmelegítési potenciál miatt ebben a csekély mértékben is jelentősek tudnak lenni. Kibocsátásu k korlátozását indokolja, hogy az utóbbi időben légköri koncentrációjuk éves növekedése meghaladja a 10 százalékot. Nagymértékű használatuk miatt 2050re az Fgázok ugyanolyan mértékben járulhatnak hozzá az éghajlatváltozáshoz, mint a világ összes személya utója együttvéve, és hamarosan ellensúlyoznak
