Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2584 tevékenységeket valósítsanak meg, amelyek összességében környezetszennyezéssel és ezzel együtt s zéndioxidkibocsátással nem járnak. Egy elhibázott és rendkívül idejétmúlt szemlélet az, amikor húsz évvel ezelőtt a legtöbb fejlett ország azt gondolta, hogy a gazdasági növekedés és a széndioxidkibocsátás kéz a kézben jár egymással, és csak úgy tud az ipar növekedni, csak úgy tud a gazdaság fejlődni, hogyha ezzel a széndioxidkibocsátásunk is nő. (8.40) Nagyon sokáig analógiában azt láttuk, hogy ahol a legfejlettebb a gazdaság és a legfejlettebb az ipar, ott a legmagasabb a kibocsátás, és azt feltétel eztük, hogy ez az út előttünk is áll, és ahhoz, hogy a gazdaságunkat fejlesszük, sajnos az ipari fejlesztések sokaságát kell megvalósítanunk, amelyek előbbutóbb klímapolitikai negatív tendenciákat fognak magukkal hozni, tehát a széndioxidkibocsátást növ elik. Hála a jó istennek, most már elmondhatjuk, hogy rendelkezésünkre áll minden olyan technológia ahhoz, hogy ne kelljen az ipart a széndioxidkibocsátástól függővé tenni. Rendelkezésre áll az az út, amiről a kormány sokszor beszél, csak az elmúlt négy évben még valami financiális vagy más okokból nem lépett erre az útra, hogy olyan helyi gazdaságfejlesztési megvalósításokkal próbálja segíteni a helyi gazdaságot, a helyi élelmiszerfeldolgozó ipart, a mezőgazdasághoz kapcsolódó eszközháttér igényét, amel yek lehetőség szerint nemcsak helyi megoldásokat kínálnak munkahelyteremtésre, hanem lehetőség szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy a széndioxidkibocsátás csökkenjen. Ez ügyben létkérdés lenne az, hogy a mobilizációs igény is csökkenjen az országban, és ne kelljen olyan gazdaságot építenünk, amely alapvetően kamionforgalomra épül, amely alapvetően közúti infrastruktúrára épül, hanem hogy lehessen megteremteni ennek a hátterét, hogy az emberek lehetőség szerint helyben tudjanak munkához jutni és helyi ipar ál ljon rendelkezésükre a foglalkoztatáshoz. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb üzenetem e napirendi pont kapcsán, és a legfontosabb kérésem a magyar kormányhoz, hogy lehetőség szerint olyan gazdaságfejlesztést valósítson meg, amely lehetővé teszi azt, hogy a széndioxid kibocsátásának a növelése nélkül növekedjen a foglalkoztatás és erősödjön a gazdaság. A másik rész, amire reflektálni akartam a jogszabály kapcsán, nyilvánvalóan a már szintén említett globális klímaváltozáshoz való felkészülés lehetőségére akart reflektálni, ugyanis sajnos a legtöbbször, főleg ilyen célkitűzések esetében csak a szavak és a jogszabályi szint kevés. Ennél sokkal többre van szükség. Tettekre van szükség, és a tettekhez források kellenek. Ezúton szeretném államtitkár úr figyelmé be ajánlani azon költségvetési módosítási javaslatomat, amely érdemi összegeket biztosítana a nemzeti adaptációs vagy alkalmazkodási stratégia megvalósítására, mert mindaddig normális klímapolitikát, mindaddig hathatós alkalmazkodást a klímaváltozáshoz nem tudunk megvalósítani, míg egyébként a Fideszkormány által is támogatott alkalmazkodási stratégia megvalósítására nem lesznek források. Tettekre van szükség, arra van szükség, hogy a lehető leginkább alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez, alkalmaz kodjunk a forrósághoz, alkalmazkodjunk ahhoz, amiről Kepli képviselő úr is beszélt, hogy legtöbb esetben szélsőséges időjárási körülménynek között a csapadékunk nagyon nagy százalékban úgy eltolódott, hogy akár képes néhány nap alatt leesni az éves mennyis ég fele egyegy területen. Az alföldi területen, ahol élek, 500 milliméter lenne az átlagos, és ebből idén nyáron is gyakorlatilag két hét alatt 350 milliméter leesett. Ebből adódóan nemcsak arra kell felkészülnünk, hogy hogyan teremtsük meg a gazdaságunk alapvető motorja, a magyar agrárium és mezőgazdaság számára azokat a környezeti feltételeket, amelyek a leginkább a legjobb gazdasági feltételeket tudják megteremteni, hanem arra is fel kell készülnünk, hogy mik azok a lépések, amelyekkel ezért tehetünk. S zintén hadd hívjam fel a figyelmet egy korábbi fideszes ígéretre, ez pedig az öntözési és meliorációs fejlesztések fontossága. Czerván államtitkár úr több alkalommal hangsúlyozta a kampány, az országgyűlési választások során, hogy a magyar mezőgazdaság szá mára érdemi forrásokat fognak biztosítani a most bekövetkező európai uniós költségvetési ciklusban, hogy a gazdálkodók fel tudjanak készülni, és nyugateurópai, akár holland mértékben teremtsenek meg
