Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról ... - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2554 ilyen módon tegyenek szert bevételre, nem lesz érdekükben a s zegények felvétele. Ez tehát egy újabb antiszociális lépés a kormánytól. Újabb embereket hagynak az út szélén ahelyett, hogy az állam szociális feladatait megerősítenék. A harmadik téma pedig, amihez hozzászólnék, a bölcsődék, családi napközik helyzete. A törvényjavaslatban több módosítás foglalkozik a jövő szeptembertől hatályos, hároméves kortól kötelező óvodával, annak előkészítésével. Most újra alkalom lett volna arra, hogy a kormány rendezze az önerőből létrejövő családi napközik finanszírozását, megad va nekik is az önkormányzati és pályázati forrásból létrejött családi napköziknek járó normatívát. Azt, hogy a hároméves kortól kötelező óvodát családi napköziben is lehessen teljesíteni, enyhítve a férőhelyhiányt, az LMP érte el. A mi törvénymódosításunkn ak köszönhetően vehetnek részt a családi napközik is a kötelező feladatellátásban, forrást viszont sok esetben nem kapnak hozzá. Ez azokat a családi napköziket is hátrányosan érinti, amelyek bölcsődéskorúakat fogadnak be. A hároméves kor alatti gyerekek e llátásban még komolyabb a férőhelyhiány. Ezért módosító javaslatot is benyújtunk, hogy ezt a helyzetet orvosoljuk. És végül a negyedik, amihez hozzászólnánk, Simicskó államtitkár úr ugyan már elment, ennek ellenére elmondom, hogy végül a ketrecharccal kapc solatos módosításról annyit, hogy üdvözöljük a javaslatot. De azt sajnálatosnak tartjuk, hogy eddig kellett várni rá. Gyakran, sokféleképpen írják le újságok, de tudvalévő, hogy a legelső, ezzel kapcsolatos baleset még május végén történt, nem is júniusban , ahogy sokszor emlegetik. Májusban történt Csepelen, amikor kiskorúak részvételével szervezett ketrecharc során többen életveszélyesen megsérültek. Mi azonnal léptünk, módosító javaslatot nyújtottunk be, hogy még a nyári ülésszakon elfogadhassa a parlamen t. A kormány azzal szavazta le korábban a javaslatunkat, hogy nem a sporttörvény, hanem a gyermekvédelmi törvény módosítására van szükség. Ehhez képest újabb két hónapot kellett várni, mire a kormány beterjesztette saját javaslatát, ami meglepő módon mégis a sporttörvény módosítását tartalmazza. Hát, ez semmiképpen nem nevezhető gyors reagálásnak. Úgy gondoljuk, hogy ilyen politikai hiúságból nem szabadna lassítani a szabályozások változtatását, korszerűsítését. Viszont, hogy ebben következetesek legyünk, m indenképpen üdvözöljük, hogy sikerült ezt a feladatot, egyébként nem egyszerű feladatot megoldani, mármint a ketrecharc visszaszorítását. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces fel szólalásokra van lehetőség. Gúr Nándor képviselőtársunk jelentkezett, megadom a szót. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, alelnök úr. Egyetlenegy kérdést szeretnék igazából feltenni itt menet közben államtitkár úrnak, csak azért, hogy a további diskurzust majd ennek jegyében tudjuk folytatni. Arról most nem beszélnék, hogy hogyan foltozgatják a rendszert, miközben forrásokat vonnak ki a szociális szférából a szociális törvény keretei között, és ez a 2015ös költségvetésben hogy köszön vissza. Majd arról bes zélek egy hosszabb lélegzetű megszólalás kapcsán. Egyetlenegy témát vetnék fel. Államtitkár úr, ha azt a fajta szakértői csoportosítást tartjuk szem előtt, ami a falvak besorolását több részre bontja, az aprófalvas, kisfalvas, többfajta megkülönböztetés al apján, akkor az a végkövetkeztetés alakul ki, hogy nagyjából Magyarországon olyan 4 millió ember él a falvakban. A falvakban élő emberek viszont összességében igazából 78 százalékát teszik ki a teljes népességnek. Ezt a két számot azért használom, merthog y amikor azt olvasom a törvénytervezet keretei között, hogy a 70 és a 400 fő között a tanyagondnoki, a 400 és 600 fő esetében pedig a falugondnoki rendszer kiépítését, megerősítését, teljesen mindegy, hogy fogalmazunk, célozzák meg, az sejlik fel bennem, h ogy akkor, amikor Magyarországon a települések vonatkozásában a 3178 település több
