Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról ... - ELNÖK: - KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2543 benne, hogy ha a szociális törvény gyermek- és családvédelmi feladatát, ellátását is figyelembe vesszük, akkor azoknak a gyerekeknek, akik iskolarendszerben szociális szolgáltatás okat igénybe véve… - az előbb felszólaló oktatási államtitkár asszony is kiemelte, hogy ez egy komplex rendszer, hiszen ugyanarról a gyerekről beszélünk, csak a gyerek életének egy részét a családban, nevelőszülőnél, oktatási intézményben vagy gyermekvédel mi intézményben tölti el, tehát azt gondolom, hogy ezeknek a párhuzamos szolgáltatásoknak, akár a nevelőszülői hálózatnak vagy az otthont nyújtó gyermekotthoni ellátásoknak is figyelemmel kell lenni, és a törvényalkotóknak figyelni kell ezeknek a párhuzamo sságoknak a megszüntetésére. Azt gondolom, hogy a törvény alapjában azt a fajta hatékonyságot növeli, ami szükséges ahhoz, hogy a lakókörnyezetükben közvetlen segítséget kapjanak a már említett népjóléti szolgáltatás és családsegítő szolgálatok együttes ös szehangolásával, és az új típusú engedélyezési eljárásnál már egy fenntartóként történő bejegyzésnél, engedélyeztetési eljárás folyamán, hiszen megszűnnek azok a párhuzamosságok, azok a jelzések, amelyek - visszautalok az előző felszólalásra - nemcsak az a lsó tagozatos tanítókat, hanem egy komplex rendszerben akár az orvosokat, háziorvosokat, akár azokat a személyeket összegyűjtve, akik információval rendelkeznek a gyerek állapotáról, összehangolják, egy csokorba gyűjtsék, és tudjanak a törvény hátterével i ntézkedéseket hozni, akár még kényszerintézkedéseket is. Az államtitkár úr által említett javítóintézetek szolgáltatását a gyermekvédelmi törvény kívánja újonnan szabályozni, hiszen eddig kettős szabályozás volt, egy büntető törvénykönyvi szabályozás és eg y gyermekvédelmi szabályozás. Úgy gondolom, hogy ezek is hozzátartoznak ahhoz a rugalmasabb, de ugyanakkor odafigyelőbb gyermekvédelmi rendszerhez, amely a XXI. századi kihívásokra megpróbál koncentrálni és megpróbál válaszokat adni. Nagyon fontos és azt g ondolom, hogy jó irány az, amit a nevelőszülői hálózat bővítésénél tapasztalunk, hiszen egyre több gyermek igényli akár a gyámhatóság által, akár pedig más társadalmi problémák miatt a gondoskodást. Abban megegyezhetünk, hogy a legprofesszionálisabb gondos kodás a nevelőszülői ellátásban rejlik, hiszen a gyerek családias környezetben nő fel. Nagyon sok bosszúságot okozott az én tapasztalatom szerint is a nevelőszülőséggé válásnak az a folyamata, amit a 60 órás képzés után még kötelező gyakorlathoz tettek. Te hát itt az a fajta rugalmasság jelenik meg, ami egyrészről a képzés kötelezettségét fenntartja, de az elvégzett tanfolyam után már rögtön beléphet a nevelőszülői rendszerbe, és az ott szerzett tapasztalatok alapján választhat olyan gyakorlati típusú vizsgá k között, ami az ő professzionális képzettségéhez és a gyerekek neveléséhez feltétlenül szükséges. Visszakanyarodva egy kicsit a szociális törvényre: valóban látszik, hogy a szociális szolgáltatások területén a kormánynak az a célja, hogy a helyi szükségle tekhez és az egyedi igényekhez jobban alkalmazkodni képes, hozzáférhetőbb, célzottabb szolgáltatási rendszert hozzon létre, amely egyben költséghatékony is. A szolgáltatásokat úgy akarja megszervezni, hogy koncentráltan megerősítve, biztosítva legyenek az állampolgárok részére ott, ahol a problémák jelentkeznek. A szolgáltatási rendszerben fennálló párhuzamosságok megszüntetése és a rendelkezésre álló szolgáltatási kapacitások olyan irányú átszervezése kívánatos, amely hatékonyabb szolgáltatásnyújtást tesz lehetővé. E célkitűzéseinket szolgálja a jelen törvényjavaslat, amely folytatja az átalakításra irányuló hosszabb távú folyamatot, mint ahogy államtitkár úr is kiemelte, a fogyatékostársadalom kitagolását. Nagyon fontos megjegyezni, hogy bár viták vannak, viták lesznek, hogy hova is tagoljuk ki az ötven férőhelyig, de ahogy államtitkár úr is mondta, lakásokban, házakban jelenjenek meg azok a fiatalok, és figyeljünk arra, hogy olyan társadalmi légkörbe tagoljuk ki őket, ahol egyrészről a társadalom érzékeny ítését megtesszük. Tehát nagyon fontos, hogy a befogadó településeken, településrészeken élő emberek akarják, hogy közéjük költözzenek az emberek, mert ha ellenségessé válnak, aláírást gyűjtenek ez ellen, akkor úgy gondolom, hogy öngólt lövünk, hiszen nem lesz befogadó az a társadalmi réteg, ahova ezek az emberek kerülnek. Tehát itt is párhuzamosan figyelnünk kell arra, hogy hova költöztetjük őket, hol alakítjuk ki az új típusú szolgáltatást, a
