Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
2524 pedagógustársadalom egészét tekintv e alacsony támogatottságú szervezet alkot kódexet. Ha jól emlékszem a számokra, 138 ezer pedagógussal jött létre a Nemzeti Pedagógus Kar, abból tizenötezerötszázvalahány kolléga vett részt a nyári választáson, és azt mondta azon a bizonyos meghallgatáson tegnap, amire itt több képviselőtársam is hivatkozott már, Horváth Péter elnök úr, hogy nagyjából háromszáz aktív tagjuk van. Tehát a 138 ezres pedagógustársadalomhoz képest ez egy eléggé pici kollektívának tűnik. Azt egyébként Horváth Péter úr elmondta, ő annak örül - és én ezt elfogadom teljes mértékben, hogy rendben van , hogy rendeletben fogják a jövőben meghatározni, hogy ezeket a feladatokat, tehát a Pedagógus Kar tagságának a körét, az országos és területi szervezetek felépítését, működését, feladat ait s a többi, én annak örülnék a legjobban, ha rendeletben sem határoznák ezt meg, hanem teljesen rábíznák a Nemzeti Pedagógus Karra, lévén, hogy egyfajta szakszervezetek helyetti érdekvédelmi szervezetnek találták ki, ha jól értelmezem a kormány elképzel éseit. Akkor hagyják, hogy működjön teljesen szabadon, és maga döntse el, hogy hogyan működik, milyen területi és szervezeti felépítésben. Kiss képviselőtársam már utalt a működtető, fenntartó kifejezések pontosítására. Mi a magunk részéről ezt inkább úgy értelmezzük, hogy a működtetőre most még rávernek pluszköltségeket, mert rájöttek, hogy nem sikerült tökéletesen az előző törvényben ezt meghatározni. Klasszikus példa volt, ami talán már elő is került, hogy a villanykörtét ki cserélje ki, a fenntartó vagy a működtető. Hát ezt pontosítják és verik rá ezeket a költségeket a működtetőkre. Ehhez viszont lehet, hogy pluszforrás kéne nekik. És a végén említeném meg, amire itt több képviselőtársam is kitért már, a vallási, felekezeti, nemzetiségi iskolákra vonatk ozó szegregációt érintő szabályokat. Én úgy látom, hogy itt voltaképpen arról van szó, hogy a Debreceni Ítélőtábla ítéletére reagál a törvényjavaslat. Ha valaki nem tudná, arról van szó, hogy a nyíregyházi Huszártelepi iskola ügyében jogerős bírósági dönt és született, elmarasztalták őket azért, mert szegregált oktatást folytatnak. Tehát ez egy jogerős döntés. Érdekes az egészben az, hogy a miniszter úr tanúként az alperes oldalán szerepelt ebben a perben. Kiadott egy közleményt az EMMI a jogerős ítélet kih irdetése után, hogy meg fogják találni a megfelelő szabályokat, hogy kezeljék ezt a helyzetet. Azt gondolom, hogy ez az, amire akkor gondolhatott az EMMI. Itt a 27. § (5) bekezdés z) pontjáról van szó. Én megmondom őszintén, nem tudom ezt máshogy értelmezn i, mint hogy ezekre az iskolákra speciális szabályokat, speciális feltételeket próbálnak majd meg érvényesíttetni, amit én nem tudok máshogy értelmezni, mint hogy a szegregációnak valamilyen lehetőségét lehetővé tenni, tehát kivételt adnának nekik ezek aló l a szabályok alól. Egyébként a perben nyertes felperes is pont ugyanúgy értelmezi, mint ahogy mi. Megmondom őszintén, én egy picit tartok ettől a módosítástól, ezért inkább azt kérném, ha lehet, akkor ezt majd a részletes vita kapcsán töröljük, és a kormá ny vonja vissza ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a most tárgyalt törvényjavaslatot az Országgyűlés nemzetiségi napirendnek minősítette. Megadom a szót Kis sné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló asszonynak, aki felszólalásának kezdetén szlovén nyelven köszönti a vitában részt vevőket. Öné a szó. (17.50) KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló : Köszönöm a szót. Spoštovani Gospod Predsednik! Cenjeni Držav ni Zbor! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarország Kormánya által T/2085. számon benyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetiségi napirenddé nyilvánítását az Országgyűlés Magyarországi n emzetiségek bizottsága kérte, aminek oka, hogy bizottságunk tagjai és az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei közül néhányan